A szem látása, ahogy látjuk, Lásson tisztán! - Érdekességek szemünk világáról
Tartalom
Teljes szövegű keresés Látás a szem látásaszemünk ama képessége, melynél fogva a térben tájékozódunk.
Hogyan látjuk a színeket?
A szembe eső éter-rezgések az ott levő ideghártyát izgatják és minőségük szerint különböző fényérzést támasztanak. A fényérzésekből ismerjük fel a világító tárgyakat és ezek helybeli viszonyait.
Lényegében az emberi szem a sötét kamarával l. A tárgyak éles képét a sötét kamarában a homályos üveglap, a szemben az ideghártya fogja fel.
A szem látása, ahogy látjuk
Képpé egyesíti a fénysugarakat a sötét kamarában az üveglencse, a szemben ennél sokkal összetettebb fénytörő rendszer. A szemben a fénysugarak a porchártyán, csarnokvizen, szemlencsén és üvegtesten keresztül haladva jutnak az ideghártyára.
Legnagyobb törést szenvednek, midőn a levegőből a porchártyára jutnak, azután a szemlencse két felületén. Az ideghártyán a sugarak a ahogy látjuk tárgyak fordított képét adják, csakugy mint a sötét kamarában homályos üveglapon.
A valamely tárgy egyes pontjaitól jövő sugarak az ideghártyán egy-egy képpontban egyesülnek, amint erről fehér házinyuak festékmentes szemén meg lehet győződni. A szem legélesebben látó helye azonban nem F2-ben, hanem G2-ben van: ezt a helyet ideghártya-gödörnek nevezik.
A látott tárgyat G21 a szem ez élesen látó helyével összekötő vonalat G1-G2 látó-vonalnak nevezik. A látótérben csak azt a tárgyat vesszük jól ki, melynek képe az ideghártya-gödörbe esik.
Az olyan szemet, melyen a látóvonallal párhuzamosan beeső sugarak az ideghártyagödörben egyesülnek, rendesen látó szemnek mondjuk. Azonban nem minden szem lát rendesen, mert vannak szemek, melyeknél a párhuzamos ahogy látjuk egyesülési pontja az ideghártyagödör elé vagy mögé a szem látása l.
Fénytörés rendellenességei. Tisztán csak látási norma 12 évesen olyan tárgyat látjuk, melynek az ideghártyán éle sképe van. Éles kép azonban csak bizonyos távolban levő tárgy után jöhet létre, ennél távolabb vagy ennél közelebb levő tárgyaknak csak homályos képe lehet az ideghártyán.
Mikor tehát bizonyos távolban álló tárgyat élesen látunk, az ezen tul vagy innen eső tárgy halványan mutatkozhatik csak. Innen van, hogy midőn szemünkhez közel tüllt és e mögött vagy cm.
Mi határozza meg a színlátásunkat?
Igy tehát nem vagyunk képesek különböző távolban levő tárgyakat egyszerre élesen látni, de egymásután igen. Tetszésünktől függ, vajjon a közel vagy távol álló tárgyat lássuk élesen. A szem ezen tulajdonságát a szem alkalmazkodó képességének mondjuk, mert, mint a mondott példában láttuk, a szem a tárgyak távolságához valóban alkalmazkodik.
Midőn a szem közelebb álló tárgyat lát élesen, erősebben töri a fényt, mint midőn távol álló tárgyat nézünk. Azt a képességünket, hogy a fényt a szükséghez mérten különböző fokban töri szemünk, a szemlencsének köszönhetjük. Midőn közel álló tárgyat nézünk, a szemlencse vastagabb lesz, elülső felülete erősebben előre domborodik.
A lencse ez alakváltozását a szem belsejében levő izom végzi az által, hogy összehúzódásakor a lencse rögzítő szalagját ellazítja, minek következtében rugalmasságánál fogva előre domborodik a lencse.
És mit jelent azok számára, akik napszemüveget viselnek?
Éppen azért a ik életév körül messzelátóvá válik az ember, mivel azon időben a lencse rugalmassága csökken. Felette nagy tökéletessége a szem látása, a szemnek számos optikai hibája is van. Egy ilyen a szines eltérés, amint erről meg lehet győződni, midőn ablakrámára tekintünk, mely mögött a világos ég látszik. Ha ilyenkor a szem elé papirlapot tartunk, ugy hogy e között és az ablakráma között keskeny világos rés szabadon maradt, akkor az ablakráma alsó széle kék, felső széle látás 0, 75-nél szinben tünik elé.
Hogy a szem szines eltérése a látott tárgyak szines körvonalai által nem zavar a látásnál, ez onnan van, mert a tárgyaktól kiindult sugarak az ideghártya egyes pontjaira igen vegyes fényt bocsátanak, midőn, mint a fenti esetben, a látótér egy nagy része elfedve nincsen.
Mitől függ, hogy látjuk a színeket?
A szem további hibája az asztigmatizmus l. Ez, s mert a tárgy távolságához szintén nem tudunk elég élesen alkalmazkodni, okozza az u. A szétsugárzás miatt tudniillik világos tárgyak nagyobbaknak tetszenek, mint a minők valósággal. Az utcán este égő lámpa messziről ugy tetszik, minth alángja az egész lámpát töltené be. Gyakran előfordulnak, mint a látást zavaró hibák, könnycseppek, hegek a porchártyán, a szemlencsén fényelszóródások.
Látunk néha gyöngysoralakokat v.
- A szem látása, ahogy látjuk A szem felépítése és működése látás dioptria Szemésze partnereként igyekszünk lehetővé tenni, hogy tájékozott döntést hozhasson arról, melyik kontaktlencse a megfelelő választás Önnek.
- Javítható a látás
- Látás 5-ről 6-ra csökkent
- De azt vajon tudja-e, hogy egyedibb, mint az ujjlenyomat, hogy valójában csak három színt érzékel, viszont gyorsabban működik, mint a világ legjobb fényképezőgépe?
- Látás | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár
- Hogyan működik a színlátás?
- Táblázat nézetet ad az embereknek
E tünemények okozói az üvegtestben úszó részek. Ugyanezen entoptikai tüneményekhez tartozik még az ideghártya vérereinek árnyékképe. Az ideghártya fényérző elemei, a pálcika-csapok, azon hártya legkülsőbb rétegét képezik, vérereinek hálózata pedig e réteg előtt van, e miatt tehát a hálózat árnyéka a pálcika-csapokra esik.
Midőn a fény a rendes látásnál ugy esik a szembe, hogy sugarai az ideghártyán alátott tárgy éles képét adják, a vérerek árnyéka nem terjed a pálcika-csapokig ahogy látjuk ezért nem is látható. Ha azonban a szemet közelről ahogy látjuk meg, például ugy, hogy sötét szobában gyertyalángot mozgatunk előtte, akkor előtünik az ideghártya faszerüen elágazodó vérereinek árnyéka a látótérben.
Egy kis része a fénynek visszaverődik a szemből azon irány felé, melyből ebbe bejött, s e miatt nem látunk mások szemébe.
Némely állatok, kutyák, macskafélék szeme félhomályban világítani látszik.
