Mindent a hiperópiáról. 1. fejezet - A háromdimenziós technikák pszichológiai és fiziológiai háttere

Mitől függ a tárgyak színe?

Távollátás

Tisztában kell lennünk azzal, hogy a színek észleléséhez sok lépcsőn keresztül vezet az út. Elsődleges a fényforrás, amely valamilyen spektrumú, összetett vagy monokromatikus mindent a hiperópiáról bocsát ki magából. Ez lehet természetes — Nap — vagy mesterséges fényforrás, mint például a halogén izzószálas vagy a LED fényforrás.

A Kennedy-gyilkosság háttere a történész szemével - Dr. Hahner Péter

Ezek a fényforrások adják azokat a frekvenciájú összetevőket, amelyek a tárgyakon visszaverődnek. A tárgyak felületének színe voltaképpen egy olyan görbével írható le, amely a beeső fényforrás spektrumából valamely hullámhosszakat visszaver, más hullámhosszakat elnyel. Ha fehér tárgyra fehér fénnyel világítunk, akkor a felület minden kibocsátott fényösszetevőt visszaver. Fekete felületről akkor beszélünk, ha a felület egyetlen hullámhosszon érkező fényösszetevőt sem ver vissza. A harmadik lépcsőfok a légkör, a közeg anyaga, amelyen keresztül a fény beérkezik.

A világűrben például a rövid hullámhosszú fényösszetevők is haladhatnak, de a földi légkörben ezek jó része elnyelődik.

Mi emmetropia, rövidlátás, és távollátás?

A légkör tehát elnyeli a már szemükbe visszavert fény további alkotóelemeit, ezzel a visszavert fényösszetevők keveréke ismét módosul. A következő lépcsőfok az emberi szem, pontosabban a retina fotoreceptorainak érzékenysége. Szemünk is rendelkezik tehát egy érzékenységi görbével, amely megmutatja, hogy a különböző hullámhosszú fényösszetevőkre mekkora válaszreakciót várhatunk a receptorokról.

A receptorokhoz érkező összetett fény színe pedig a receptorok reakcióinak összegzése után alakul ki, és még nem is beszéltünk a magasabb agyi folyamatokról. Látható tehát, hogy egy szín érzékelése mennyi mindentől függ, fizikai és pszichológiai téren egyaránt.

Az emberi színlátás opponens színelmélete A színek kognitív feldolgozásának előszobája az ellenszín-elmélet — opponens — amelynek mai formáját Dorothea Jameson és Leo Hurvich dolgozták ki ben. A mindent a hiperópiáról szerint látórendszerünk a csapok jeleiből különbségeket állít elő, és ezzel határozza meg az adott színárnyalatot. A piros és a zöld csapok összevetéséből előáll egy piros-zöld különbségjel. Ez alkalmas annak eldöntésére, hogy az adott árnyalat inkább piros, vagy inkább zöld-e, esetleg azonos mértékben mindkettő.

Gyorskeresés

Ha a kék a nagyobb intenzitású, akkor a színárnyalat kékes, ha nem, akkor sárgás lesz, esetleg azonos mértékben mindkettő. Konstanciák a feldolgozás során Feldolgozó rendszerünk rendelkezik bizonyos képességekkel, amelyek elősegítik, hogy a látórendszer által érzékelt információt különböző körülmények között is azonosnak értékeljük.

Például a sárga taxit minden esetben sárgának látjuk, noha változnak a megvilágítási viszonyok, vagy az írólap világosságát mindig ugyanolyannak látjuk, pedig időközben besötétedett. Az előbbit színkonstanciának színállandóságnakutóbbit pedig világosság-konstanciának világosság-állandóságnak nevezzük.

Az életkorral összefüggő távollátás - mit tegyünk 40 év után? Kezelési módszerek

Létezik egy normálási folyamat is feldolgozás során, amikor is a látórendszerbe érkező képen túlzottan érvényesülő színtartományokat képesek vagyunk egy szintre hozni.

Például naplementekor a narancssárgás fények miatt azokon a hullámhossz tartományokon narancssárgás tartományon a feldolgozórendszer csökkenti az érzékenységet.

Azt a tényt, hogy a feldolgozórendszerünk az érzékelt területet kisebb szegmentumokra bontja, mi sem mutatja be jobban, mint a szimultán kontrasztjelenség, amelynél látható, hogy egy felület színezetét nagyban befolyásolja, hogy a szín milyen környezetben, kontextusban szerepel a képen.

Sötétebb kontextusban ugyanaz a világosság világosabbnak mindent a hiperópiáról, mint világosabb közegben. A színkontraszt ellentétes jelensége a színasszimilációs hatással, amelynél az alapszínt körülvevő színes csíkok a saját színezetük irányába tolják el az alapszín színezetét.

• Miópia és hiperópia
• Távollátás – Wikipédia
• Gyűjtőlencse alkalmazások a mindennapi életben URL Távollátó hiperópiás szem korrekciója "plusszos" szemüveggel, kontaktlencsével A látáshibák megértéséhez először induljunk ki a jól működő, azaz élesen látó szemből.
• Látásmunka magasságban
• A fő meridián tengelye Rendszeres asztigmatizmus - a fő meridiánok merőlegesek.
• Gyakorolja, ha rövidlátás alakul ki
• Megvető tekintetem oka a gyenge látás
• Videó: Kriszta fogyása 50 évesenSzeptember Videó: Kriszta fogyása 50 évesenSzeptember Az életkorral összefüggő távollátás - mit tegyünk 40 év után?

Ezek a jelenségek a színlátás során érvényesülő magasabb agyi folyamatok jelenlétére utalnak. A háromdimenziós mélységészlelés A mélységészlelés tárgyalása előtt nélkülözhetetlen néhány pszichológia alapfogalmat tisztáznunk. Az ember az őt körülvevő tárgyakat valamilyen formán észleli. Ennek a folyamatnak ez első lépése a tárgyak háttértől való elkülönítése, a perceptuális szegregációja. Ezeket a folyamatokat a V1 agyterület alapozza meg.

Ez a terület felelős a körvonalak detektálásáért és a tárgyak háttértől való elkülönítéséért is. A tárgyak háttértől való kelkülönítésében nagy segítséget jelent a feldolgozórendszer számára, hogy a tárgy általában a háttér előtt helyezkedik el, a háttér a tárgy mögött is folytatódik, míg a körvonal általában a tárgyhoz tartozik és nem a háttérhez, valamint a tárgy jobban hasonlít egy már látott tárgyra, mint a háttér.

Tehát a látott képen lévő tárgyak mérete, szimmetriája, orientációja és ismertsége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy el tudjuk különíteni egymástól a hátteret és a tárgyat. A mélységészlelés — távolságészlelés — tehát azon képességünk, amellyel a körülöttünk lévő világot három dimenzióban láthatjuk.

Rejtett hiperlátás mi ez, Blogarchívum

Képesen vagyunk nagy pontossággal felmérni a tárgyak távolságát, megfogni dolgokat, illetve mozogni a térben. A mélységészlelés képességét már a háromhónapos csecsemőknél ki lehet mutatni, ami azt jelenti, hogy ez biológiailag is igen fontos képességünk.

Jelen fejezetben szó lesz a Gestalt-elméletről, a monokuláris és binokuláris jelzőmozzanatokról valamint a binokuláris diszparitásról.

A Gestalt-elmélet A Gestalt-elmélet szerint egy tárgy több, mint a részeinek összessége. A tárgyak felismerésében nagy szerepe van az alábbi, úgynevezett Gestalt-szabályoknak. Az adott mintázatot úgy látjuk, ahogy az a lehető legegyszerűbb. Az egymáshoz hasonlatos mintarészeket egymással csoportosítva látjuk.

Az egy ívre illeszkedő részeket egy folytonos alakként értékeljük. Az egymáshoz közelebbi tárgyakat egyként kezeljük.

A rövidlátás és a távollátás olyan gyakori látásproblémák, amelyek általában szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigálhatók. Rövidlátás Ha Ön rövidlátó miópiásproblémái vannak a távol lévő tárgyak látásával. A közeli dolgokat élesen látja, de a távolabb lévő dolgok fókuszon kívül esnek vagy homályosak. Vezetés, sportolás vagy távoli emberek és tárgyak felismerése esetén ez hatással van látására. Ez megerőlteti a szemet, fejfájáshoz és fáradtsághoz vezethet.

Az együtt mozgó tárgyakat egyként kezeljük. Ha az előzőekben ismertük a tárgyak, akkor könnyebb a későbbi felismerés és a részek csoportosítása, az egész előállítása érdekében. A jelzőmozzanatokról A háromdimenziós mélységészlelésünk egy rendkívül összetett pszichológiai folyamat, mégis oly könnyedén használjuk a mindennapokban.

Működtetése nem igényel tudatos erőfeszítést, teljesen automatikus, és mentálisan nem növeli a megterhelést.

A tér és mélységészlelés azon folyamatok egyike, amely talán a leginkább rávilágít arra, hogy látásunkban csupán kis részt vállal maga a látószerv és hatalmas részt az agy. A térérzékelésben két fő jelzőmozzanat-típust különböztethetünk meg.