Hogy ez egy egyetem. ITM: augusztustól tíz újabb egyetem működik alapítványi fenntartásban

A felsőoktatás rendszere Magyarországon

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Testnevelési Egyetem Továbbá megvan még az egri és a nyíregyházi egyetem, valamint egy állami főiskola Baján. Ezek közül a főként pedagógusképzéssel foglalkozó Egri Egyetemet az állam a hírek szerint idén augusztusban átadja a katolikus egyháznak, Nyíregyházát és Baját pedig valószínűleg csak elfelejtették.

Nagy kérdés, hogy az állam a fenti hét intézményt tényleg megtartja-e, vagy rövid szünet után az állami tulajdonú felsőoktatás teljes felszámolásával ér véget a folyamat. Mivel eddig az SZFE kivételével a kormány sehol nem ütközött valódi ellenállásba, a politikai kockázat nem tűnik túl nagynak, bár az ELTE modellváltása talán nem menne zökkenőmentesen.

Ha valaki azt gondolná, hogy az állam teljes kivonulása nem történhet meg, annak érdemes figyelembe vennie, hogy a felsőoktatás nem közszolgáltatás abban az értelemben, mint a közoktatás. Az Alaptörvény beszél ugyan állami felsőoktatási intézményekről, de nem mondja meg, hány ilyen intézmény van, és azt is világossá teszi, az állam nem köteles ingyenes hozzáférést biztosítani.

Míg a középfokú oktatás ingyenes és mindenki számára hozzáférhető, a felsőfokú oktatás esetében az államnak csak anyagi támogatást kell nyújtania.

A törvény egyedüli kötelezettségként annyit ír elő az állam fülcsengés és látássérülés, hogy köteles biztosítani, hogy minden képzési területen legyen magyar nyelvű képzés. A törvényt és az alaptörvényt persze könnyű módosítani, de valójában a szövegezésük nem ró semmiféle intézményfenntartási kötelezettséget az államra.

Végleges hatalmi térfoglalás A kormány a modellváltás szükségességét a felsőoktatás modernizációjával, nemzetközi versenyképességének növelésével indokolja, és fejlesztések ígéretével, béremeléssel teszi az új modellt vonzóbbá.

Stumpf szerint a finanszírozásból nem vonul ki az állam, hiszen hosszú távú szerződésekkel fogja biztosítani a hallgatói keretszámokat, csak mellé megjelenik stratégiai szereplőként és befolyásoló erőként a piac, az üzleti szféra a kuratóriumok formájában. Kétségtelen, hogy az eddig megismert kuratóriumi névsorok egyik jellemzője, hogy piaci szereplők kerültek kulcspozícióba.

Csányi Sándor OTP-vezér például mindjárt két intézmény, a Soproni Egyetem és az új agráregyetem kuratóriumi elnöke hogy ez egy egyetem. A névsorok másik jellemzője viszont, hogy az ebben a térben nehezen elhelyezhető Csányit leszámítva mindenki megbízhatóan kormánypárti.

De mit is jelent ez pontosan?

A kuratóriumi elnökök között van Vidnyánszky Attila, Varga Judit igazságügyminiszter, Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál igazgatója, Csizmadia Norbert, a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványának elnöke, Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Professzorok Batthyány Körének alelnöke és Navracsics Tibor volt uniós biztos, aki — legyünk igazságosak — az elmúlt években többször adta jelét az autonóm gondolkodásnak.

A kuratóriumok összetétele miatt az egyetemek a kormányzó hatalmi-politikai konglomerátum közvetlen irányítása alá kerültek, és akkor is ebben a függésben maradnak, ha esetleg kormányváltás történne. A kuratóriumokat az ITM nevezte ki, és az alapítói jogokat az innovációs miniszter gyakorolja — Ezt azt jelenti, hogy jövő év elején a hogy ez egy egyetem az alapítói jogokat átadhatja maguknak a kuratóriumoknak, amelyeket ettől kezdve egyáltalán nem lehet elmozdítani.

Egy esetleges új kormány olyan egyetemi szférát örökölne, amit Fidesz-közeli szereplők és üzletemberek irányítanak, és a megüresedő kuratóriumi helyekre maguk a kurátorok választhatnának új tagokat.

A Corvinus esetében már most ez a helyzet. Konkrét példára fordítva: bármilyen változás történik a politikában, a színészképzés mindenképpen Vidnyánszky Attila fennhatósága alatt marad.

A kiszervezés azt is biztosítja, hogy az Európai Uniótól lehívható, a következő években növekvő nagyságrendű kutatás-fejlesztési források elköltéséről is a fideszes politikai-gazdasági holdudvar dönthet.

Olvasási mód:

Mindeközben a kormány azzal érvel, hogy az egyetemek most lesznek csak igazán függetlenek, hiszen eddig fenntartójuk az állam volt, és a kormány látás rövidlátó asztigmatizmus kancellári és rektori kinevezésekkel közvetlenül beleszólhatott az irányításukba, mostantól viszont ezt nem teheti meg.

Ez valóban így van, de az érvelés abban az esetben nem lenne színtiszta képmutatás, ha a kuratóriumokba döntően politikailag független, köztiszteletben álló személyiséget neveztek volna ki.

Csakhogy legkevésbé sem ez a helyzet. Ez kimondja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.

A sarkalatossá tétel tehát bebetonozza az új konstrukciót, egy másik módosítás pedig úgy definiálja a közpénz fogalmát, hogy az csak az állami költésekre terjed ki. Az alapítványiakra valószínűleg nem, vagyis az egyetemeknek szánt költségvetési források abban a pillanatban nem számítanak többé közpénznek, hogy megérkeznek az alapítványi kasszába.

Igaz, a módosítás indoklása szót sem ejt az alapítványokról, ezért ez egyelőre elég bizonytalan. A szoros politikai függésből következik, hogy a modellváltással csökkenhet az egyetemi tanárok tényleges szólásszabadsága.

Jó reggelt! Alig maradt állami egyetem Magyarországon

Az egyetemi oktatókat eddig védte a közalkalmazotti státus és a többszintű vezetői hierarchia, amelyben a fenntartói jogokat gyakoroló miniszter elég messze volt ahhoz, hogy ne jelentsen közvetlen veszélyt. Az alapítványi egyetemek oktatói azonban egyszerű alkalmazottak, akiket bármikor el lehet küldeni, a kuratórium pedig teljhatalmat kapott az egyetemi élet irányítására.

Az új rendszer tehát ellentétben a kormány retorikájával valóban felszámolja a magánosított egyetemek autonómiáját. Pontosabban: autonómiája ezentúl a kuratóriumoknak lesz, nem az egyetemeknek. A kuratórium gyakorlatilag teljhatalmú ura az intézményeknek, mivel saját maga alkothatja meg alapító okiratot, valamint a szervezeti és működési szabályzatot, illetve dönt a költségvetésről.

Az SZFE-n például gyakorlatilag minden jogkört azonnal elvettek a szenátustólbeleértve a rektorválasztást, a Soproni Egyetemen a Csányi Sándor vezette kuratórium azonnal lecserélte a rektort. Heidl György egy interjúban amiatt aggódott, hogy az alapítványi egyetemekre a világnézeti semlegesség hogy ez egy egyetem sem lesz kötelező, és az egyetemi történelemoktatásban például megjelenhetnek legendákra támaszkodó, ezoterikus, paratudományos ismeretanyagok.

Nem állítom, hogy ez fog történni, csak azt, hogy immár megteremthetők a feltételei.

Tartalomjegyzék:

A tanárok a vélt vagy valós munkáltatói elvárásokhoz igazítják, hogy miről beszélnek nyilvánosan, milyen kutatási projekteket indítanak vagy egyáltalán, mit posztolnak a saját Facebook-oldalukra. Hasonló elnémulás következett be a közoktatás átszervezése, centralizálása után. Az Akadémiától elvett tudományos kutatóintézetek sem nyújtanak védelmet ma már, és a cenzúra-öncenzúra logikája valószínűleg az egyetemi világban is egyre nagyobb teret nyer.

Aki ezt túlzó, hisztérikus felvetésnek tartja, egy pillanatra gondoljon bele, milyen lenne, ha holnaptól Varga Judit lenne a munkáltatója. Eltolt felelősség A modellváltással kapcsolatban a kormány rendre a fejlesztési lehetőségekről, még több külföldi diákról, magasabb bérekről, az üzleti szférával való hogy ez egy egyetem, pénztermelő együttműködésről beszél, és kétségtelen, hogy a szabadabb gazdálkodás megnyithat ilyen utakat egyes karok, tanszékek előtt.

Tanulj Európában!

A magyar felsőoktatás azonban teli van küszködő, csökkenő vonzerejű intézményekkel. A es években, amikor szélesre tárták a felsőoktatás kapuját, és tömegessé vált a képzés minden főiskola, kisebb vidéki egyetem campust fejlesztett, új tanszékeket, szakokat indított.

A konjunktúra azonban rövid ideig tartott, a jelentkezők száma néhány éven belül apadni kezdett, és a folyamat azóta is tart. Ez azonban nem egyformán súlyosan érinti az egyes intézményeket. A Kaposvári Egyetemre tavaly diákot vettek fel, tavalyelőtt et, ben et, ben at.

Szinte az összes kis és közepes vidéki egyetemre igaz, hogy fájdalmas döntéseket kell velük kapcsolatban meghozni. Ez egyes intézményi egységek bezárásától akár a teljes megszüntetésig terjedhet.

Végleges hatalmi térfoglalás

Az állami fenntartó azonban ezeket a döntéseket nehezebben hozza meg, mint egy magánalapítvány. Minden ilyen döntésnek politikai következményei vannak, és minden település a végsőkig ragaszkodik a felsőoktatási intézményéhez.

Abban az esetben azonban, ha egy magánalapítvány kuratóriuma mondja ki, hogy nincs szükség többé pedagógusképzésre Kaposváron, a politika nyugodtan hátraléphet, és széttárt karral sajnálkozhat, hogy ehhez neki nincs köze.

Az üzleti szféra mint stratégiai szereplő ugyanis természeténél fogva kevéssé fogékony az olyan érvekre, amelyek a reálgazdaságban nem közvetlenül hasznosuló képzések értelmét bizonygatják. Stumpf István első kormánybiztosi megszólalásában sietett megcáfolni Parragh László iparkamarai elnököt, aki nemrég azt állítottaúj egyetemi szakot már nem lehet indítani a kamara engedélye nélkül.

De vajon része-e ennek a hármas egyensúlynak, hogy a Miskolci Egyetemen legyen, mondjuk, kulturális antropológia képzés? Jelenleg van, de nem biztos, hogy egy alapítványi egyetem fenntartója is feltétlenül szükségesnek fogja tartani — az államnak pedig megint csak sokkal kényelmesebb dolga van, ha ezt a döntést nem neki kell meghoznia.

És hosszabb távon ugyanez igaz a hogy ez egy egyetem legkényesebb kérdésére, a tandíjra is, amelynek lehetősége nem vetődött fel hivatalosan decembere óta, amikor Orbán Viktor elszenvedte kormányzása hogy ez egy egyetem ritka vereségét, és napokig tartó, tömeges diáktüntetések után kénytelen volt letenni annak bevezetéséről.

A magánalapítványi forma azt jelenti, hogy az állam megrendelőként lép fel, és költségvetési támogatást nyújt meghatározott számú szakember kiképzéséhez, de az intézmény saját felelőssége, hogy működési költségeit racionálisan kigazdálkodja — és ha ez nem megy, csökkentse a kiadásokat, oktatókat küldjön el, értékesítse jó helyen lévő, de drágán fenntartható, történelmi épületeit, és modern ingatlanokba költözzön, megszüntesse a kevésbé vonzó képzéseit, és esetleg fizetőssé tegye azokat a szakokat, amelyekért reálisan pénzt kérhet.

Navigációs menü

Mindez persze csak részben van így, mert ha egy alapítványi egyetem csődközeli helyzetbe kerülne, valószínűleg továbbra is állami mentőkötelet kellene dobni neki. Orbán Viktor már a tandíjválság előtt kijelentette, hogy pénzügyi értelemben önfenntartó felsőoktatást szeretne, és közpénzt csak ott kell a rendszerben alkalmazni, ahol nem látszik más megoldás.

A gondolat valószínűleg azóta is foglalkoztatja, mert a Corvinus kiszervezésénél ugyanez volt a vezérelv. A többi egyetem esetében a modellváltás látszólag nem visz közelebb ehhez a célhoz, de az állam intézményfenntartó szerepének felszámolása mégis azt jelenti, hogy a felelősség egy lépéssel távolabb kerül a mindenkori kormánytól.

Nyitókép: végzős hallgatók fogadalomtétele a Debreceni Egyetem tanévzáró ünnepségén a debreceni Nagyerdei Stadionban