Gyenge látás és vízszintes sávok
Navigálás és manipulálás a látás segítségével A látás egyik legfontosabb alkalmazása az, hogy információt szolgáltat az objektumok manipulálásához — hogy felszedhessük, megfoghassuk, elforgathassuk stb. Az a képesség, hogy a látást ezen célokra használják, a legprimitívebb állati látórendszerekben is jelen van.
Sok esetben a látórendszer minimális abban az értelemben, hogy a rendelkezésre álló látómezőből csak annyi információt nyer ki, ami az állat viselkedésének a tájékoztatására szükséges.
Így működik az egészséges szem
Igen valószínű, hogy a modern látórendszerek a korai, primitív organizmusokból fejlődtek ki, amelyek a látásélességre gyakorolt hatás fényérzékeny foltot használtak az egyik végükön, és így tudták magukat a fény felé vagy gyenge látás és vízszintes sávok ellentétes irányba orientálni.
Csak a méret és a mozgás alapján állapítja meg, hogy mi élelem.
A vízszintes fehér csíkok jelzik azokat a keresési ablakokat, amiken belül a vezérlő az útvonali jeleket keresi. A gyenge képminőség nem szokatlan az alacsony felbontású fekete-fehér videók esetében. Tekintsünk egy speciális robotfajtát: egy automata járművezetőt egy autópályán lásd Először elemezzük a feladatot; azután meghatározzuk a látási algoritmust, amely a feladatok helyes végrehajtásához szükséges.
- Címlap
- - Приблизительно через час любой третьеклассник с модемом получит высший уровень допуска к американской секретной информации.
- Látásjelző az úgynevezett
A vezető előtt álló feladatok között találjuk az alábbiakat: Oldalsó irányítás — biztosítani, hogy a kocsi biztonságosan a közlekedési sávon belül maradjon, vagy szükség esetén zökkenőmentesen váltson sávot.
Hosszanti irányítás — biztosítani, hogy a kocsi előtt biztonságos távolság legyen. Akadályelhárítás — a szomszédos közlekedési sávokban haladó kocsik figyelése és felkészülés az elkerülő manőverezésre, ha azok valamelyike sávot szeretne váltani.
- Látásproblémák felismerése Rövidlátás, távollátás, asztigmia és így tovább: Melyek a tipikus látásproblémák és hogyan lehet őket korrigálni?
- Az érintettek ezért könnyen hiszik, hogy valamilyen sérülés érte: például beütötték korábban az ujjukat, de nem emlékeznek rá, hogyan is történt.
- Javítja a látást anélkül
- Mesterséges intelligencia | Digitális Tankönyvtár
A vezető feladata, hogy generálja ezen feladatok legjobb teljesítéséhez alkalmas kormányzási, gyorsítási vagy fékezési cselekvéseket. Az oldalsó irányításhoz szükséges a gépkocsi pozíciójának és irányítottságának a sávhoz képesti reprezentálása. Ezt követően ezekre az élekre sima görbéket illeszthetünk.
Ezen görbék paraméterei információt hordoznak a gépkocsi oldalsó elhelyezkedésére nézve, az autó haladási irányára a sávon belül és a sáv íveltségére. Ez az információ — a gépkocsi dinamikájával együtt — hiperopiás módszerek mindazt, amire a kormányzást irányító rendszernek szüksége van. Jegyezzük meg azt is, hogy mivel képkockáról képkockára a sáv képi vetületének pozíciója csupán csekély mértékben változik, tudjuk, hogy a képen a sávhatárjelző vonalakat hol keressük — csak azokon a területeken kell keresnünk, amelyek párhuzamos fehér vonalakkal vannak megjelölve.
A hosszanti irányításhoz az előttünk haladó gépkocsik távolságára van szükség. Erre a kétkamerás sztereolátás vagy optikai folyam segítségével tehetünk szert.
Навигация по записям
Mindkét megközelítést lényegesen egyszerűsíthetjük, ha kihasználjuk a sík felületen történő haladásból adódó kényszereket. Ilyen technikák felhasználásával a vizuálisan irányított autók nagy sebességgel hosszú ideig tudnak közlekedni. Fontos A gépkocsi-vezetési példa egy szempontot igencsak világossá tesz: egy konkrét feladat esetén a képen elvben található összes információ kinyerése nem szükséges. Nem szükséges a gépkocsik pontos alakjának a meghatározása, az úttal szomszédos füves területekre vonatkozó az-alak-a-textúrából probléma megoldása stb.
A feladat információszükséglete csak egy bizonyos típusú információra vonatkozik, és lényeges számítási sebességet és robusztusságot lehet biztosítani, ha csak erre az információra összpontosítunk, és a problémából adódó kényszereket teljes egészében kihasználjuk.
Az előbbi részekben bemutatott általános megközelítések célja az volt, hogy egy általános alapelméletet adhassunk, amit majd a konkrét feladat szükségleteihez lehet specializálni.
