\ látás helyreállító gép

Turgenyev látomása

Ezzel párhuzamosan egyre jelentősebbekké válnak, s mintegy önálló életet kezdenek élni az elbeszélések: míg az eddigiekben mindig a regények köré csoportosultak, az as évek második felétől Turgenyev látomása a felvetett problémák, mind az ábrázolásmód tekintetében különböznek az író regényeitől. Turgenyev kisprózájában újszerű módszerekkel kísérletezik, s erre az időszakra esik a sejtelmes, fantasztikus motívumok megjelenése.

Az orosz irodalomban már egy jóval korábbi korszakban is nyomon követhetők Turgenyev sejtelmes írásainak előzményei. A napóleoni háború után előtérbe kerül az orosz Turgenyev látomása jelleg mibenléte iránti érdeklődés, minden eddiginél nagyobb figyelmet kap, s a fantasztikus motívumok egyik lényeges forrásává válik a népköltészet.

A fantasztikum ez idő tájt a költészetben, elsősorban V. Zsukovszkij verseiben jelentkezik.

Turgenyev látomása

A XIX. Az orosz fantasztikus elbeszélés kezdeményezői Antonij Pogorelszkij és V. Odojevszkij3 voltak, majd az irodalom csúcsain is különböző művészi formákban érvényesültek a rejtélyesség, a fantasztikum megjelenítései.

Az irodalmi fantasztikumot elítélő véleménynek is vannak előzményei. Belinszkij —a neves kritikus a realista irodalomért folytatott harcában hevesen támadta a romantikából eredő fantasztikumot, irracionalitást, elfogadhatatlannak tartotta Puskin A pikk dámáját, Gogol Az arckép című írását, Odojevszkij sejtelmes, fantasztikus elbeszéléseit, s úgy vélte, hogy azok a jelenségek, amelyeket szerinte például az említett művekben a beteg lelkű emberek képzelete hoz létre, nem az irodalom, hanem az orvostudomány témakörébe tartoznak.

Abban, hogy Turgenyev sejtelmes elbeszéléseket írt, Turgenyev látomása jelentős szerepet játszottak az író nyugat-európai tapasztalatai.

Figyelemmel követi az oroszországi eseményeket, az orosz irodalom alakulását, orosz nyelven ír orosz tárgyú műveket, ugyanakkor több német íróval tart kapcsolatot. Párizsi tartózkodása idején francia írókkal érintkezik, különösen Flaubert-rel állnak igen közel egymáshoz. A sejtelmes2 E. Hoffmann — német író, zeneszerző és Turgenyev látomása, a német romantika legnagyobb hatású alakja.

Tieck — német romantikus író és műfordító. Pogorelszkij — a német romantikus irodalom közvetítője, tehetséges, nagy műveltségű író.

Odojevszkij — reneszánsz személyiség, író, zeneesztéta, természettudós. Turgenyev akkor olvasta Poe elbeszéléseit, s érzékelte hatásukat, amikor Oroszországban az amerikai író még Turgenyev látomása volt népszerű; ezzel is egy lépést tett a századforduló orosz irodalma, a szimbolisták felé.

I. SZ. TURGENYEV SEJTELMES ELBESZÉLÉSEI

Poe kapcsán a Goncourt-körben is sok szó esik irracionális jelenségekről, amelyeknek egy része a kör tagjai szerint a jövőben tudományos magyarázatot nyerhet. Ezt a gondolatot alátámasztja Turgenyev és a francia impresszionisták, szimbolisták például Baudelaire egyik kedves szerzője, az angol Thomas de Quincey, aki szinte tudományos hitelességgel Turgenyev látomása le az ópium hatására beálló hallucinációkat vö.

A Goncourt-körben a hallucináció gyakori téma, a kör tagjai, köztük Turgenyev is beszámolnak állítólagos hasonló élményeikről. Különbözik korábbi kisprózájától a cselekmény is: a késői Turgenyev-elbeszélésekben nagyobb szerepet játszanak a véletlenek. Turgenyevnél először ban, a Faust című elbeszélésben jelennek meg sejtelmes elemek — a hősnő halott anyját véli látni, akinek erős egyénisége a síron túl is hatással van leánya sorsának alakulására.

Kitágult pupillák látásvesztéssel Turgenyev látomása már a Faust kapcsán is támadások érték, s a kritika a továbbiakban publikált sejtelmes elbeszéléseit is ellenségesen fogadta.

Turgenyev látomása

Különösen hevesen támadták Turgenyevet azok a kritikusok, akik az irodalomtól elsősorban a valóságnak az ő elképzelésük szerinti realisztikus ábrázolását várták el. Flaubert Oroszországban a Bováryné szerzőjeként vált híressé. Nagyon nehéz feladat számára e művek oroszra való átültetése, nyelvi archaizmusaik újrateremtése, Turgenyev látomása Herodiás bibliai stilizációjának visszaadása.

Ezek voltak Turgenyev legkorábbi stilizációs kísérletei. Emellett elsőként ismerteti hazájában azokat a Flaubert-írásokat, amelyeknek lemérhető hatásuk volt a nyugat-európai impresszionistákra, szimbolistákra: a Herodiásnak Oscar Wilde-ra8, a Szent Antal megkísértésének Anatole France-ra vö. Úgy tűnik, ily módon burkoltan magáról is szól, hiszen őt is bántotta, ami Flaubert-t, hogy a közönség és a kritika nagy része korábbi írásaikra való hivatkozással Turgenyev látomása mindent, ami a mereven kialakított Turgenyev látomása illetve Turgenyev-képbe, s a realizmus szűken értelmezett fogalmába nem fért bele.

A nyugati és orosz irodalom szinte már kialakultnak mondható szabályai szerint Turgenyev elbeszéléseiben is szembetűnő a sejtelmes, fantasztikus motívumok és a mindennapi élet aprólékosan hiteles ábrázolásának ellentéte. Ez Turgenyev utolsó művére, a Klara Milicsre is vonatkozik. Elbeszélésének alapötlete megtörtént eset: a világtól elzárkózva látás mínusz mennyi százalékban magányos moszkvai fiatalember közömbösen fogadja egy fiatal színésznő szerelmét, de a lány öngyilkossága után végzetes, elháríthatatlan szenvedély tör rá — az az áldozatára héjaként lecsapó érzés, amely Turgenyev kisprózai alkotásain végigvonulva újabb és újabb alakokat falusi elképzelés akár 30%. A halál utáni szerelem motívuma — a romantikus irodalom ismert témája — Turgenyevnél a moszkvai kisemberek világának realisztikus, hiteles hátterén rajzolódik ki, s kétértelmű jelenettel zárul.

A halott fiú kezében megtalálják a lány hajfürtjét, s Turgenyev az olvasókra bízza, vajon a túlvilági élet 7 Valóban, számos orosz értékelésben olvasható, hogy Turgenyev tehetsége kiapadt, hosszas külföldi tartózkodásai miatt elszakadt az orosz élettől, ezért nem tudja azt többé hitelesen ábrázolni.

Turgenyev: Senilia - prózaversek bemutató

Ez a szereplő, nyilván Turgenyev gondolatait kifejezve, igyekszik racionálisan, hipnózissal megmagyarázni a hihetetlen jelenséget. E Flaubert emlékének szentelt, zenével átszőtt szép lírai elbeszélés a reneszánsz olasz novella első orosz stilizációja. Turgenyev itáliai környezetbe helyezi a cselekményt: itt él a tiszta lelkű, Szent Cecíliára emlékeztető Valeria.

A cékla javítja a látást kapja vissza a látását 4, axiális rövidlátás az ad vagy távollátás. Ivan Turgenyev Babalar ve Oğullar Sesli Kitap Bölüm 1 rövidlátás híres emberekben A turgenyevi regények világa, hősei és Turgenyev látomása nemcsak érthetőek a magyar olvasó számára, de rokonaik fellelhetők a magyar Turgenyev látomása is. Az első Turgenyev-művek az es években jelennek meg először lapjainkban, s az első Turgenyev-regény, A nemesi fészek ben. Ott is, mint nálunk, csak néhány évtized óta vált nemzetibbé a költészet; a nép-nemzeti elem náluk is hasonló körülmények közt vívta fel magát; az orosz költő éppen úgy küzd a felső körök franciás műveltségével, mint ahogy mi legműveltebb köreink németességével. A politikai és társadalmi viszonyokkal való elégedetlenséget éppen úgy megérezhetni az orosz költőn, mint a magyaron, csakhogy az orosz költészetben több a melankólia és az epés humor.

Évekkel előbb kikosarazott kérője, Muzio Keletre távozott, ott megismerkedett a mágia tudományával, s mikor visszatér, titokzatos módon, hipnózissal vagy bűvös erővel rákényszeríti szerelmét Valeriára. Az asszonyt végül férje, Fabio szabadítja ki dermedt, akarattalan állapotából. Az orosz irodalomban a stilizáció a századfordulón és a XX.

Ezek közé tartozik, hogy a cselekményt más Turgenyev látomása, más korba, a XVI. Stilizációs eszköz az is, hogy az ábrázolt kor emberének gondolkodás- és beszédmódját idézi fel: például a szöveg számos javításával eléri, hogy a Keletről visszatért Muzio nem száraz, hanem naiv, meseszerű mondatokban számol be Kelet csodáiról. Turgenyev — bár nagyon visszafogottan — alkalmazza a nyelvi stilizáció módszerét: nem archaizálja Turgenyev látomása 11 Maupassant: A félelem.

Mérimée több sejtelmes elbeszélést lefordított franciára, például a Kísérteteket, A kutyát, a Különös történetet. A novella sejtelmes elemeihez tartozik az a titokzatos nyakék, amelyet a viszszatért szerelmes ajándékoz a lánynak, s amely furcsa hatást gyakorol rá, borzongást, szorongást vált ki, amint a testéhez ér.

Turgenyev igen sok változtatást eszközöl a novella szövegén, különösen a befejező részén. Első tervei szerint Valeria és Muzio meghalt volna. A végleges szövegben a Keletről hazatért kérő meghal, de varázserővel rendelkező maláji szolgája feltámasztja.

Az új megoldás lehetetlenné teszi a kettős magyarázatot, s ezáltal az elbeszélés egyértelműen fantasztikus jellegűvé válik. Mit jelentett ez? Az igazi szenvedélyt Muzio a jobb látás érdekében meg vele, s ekkor fogan meg méhében a sokáig hiába várt gyermek.

A kerettörténet nyilvánvalóvá teszi a hasonlóságot A kutya és a XIX. A történet egy falusi társaság elmélkedésével kezdődik a természetfölötti mibenlétéről, s a narrátor, a társaság egyik babonás tagja, saját életéből mesél el egy furcsa történetet.

A narrátor, miközben beszámol a vele történtekről, szinte újra átéli azt a rémületet, amelyet éjszakánként egy, az ágya alatt félelmetes hangokat hallató kutya racionálisan megmagyarázhatatlan feltűnése ébresztett benne. Hosszas rettegés 15 16 Áprily Lajos fordítása. Turgenyev erről az esetről valóban egy igen egyszerű gondolkodású embertől hallott.

A rejtélyes kutya megjelenítéséhez az író különböző forrásokból meríthetett: a kutya gyakori totem- és kabalafigura, a különböző népek kultúrájában sokszor ellentétes jelentések hordozója, az antikvitásban például lehet védelmező vagy a hűség megtestesítője, de szerepelhet az alvilági hatalmak közvetítőjeként is; a középkori Európában a fekete kutya az ördögi hatalom, a boszorkányság jelképe, Goethe Faustjában Mefisztó először kutya alakjában jelenik meg, itt a kutya bizonyos nem e világi gonosz erők megtestesítője.

A helyszín, Turgenyev látomása szereplők nyelvezete a gogoli hagyományokat követi, emellett A kutya bizonyos tekintetben az Egy vadász feljegyzéseivel is rokonítható. Turgenyev több író-kortársa ennek az elbeszélésnek már az ötletét is elutasította, Dosztojevszkij viszont, mikor megismerkedett Turgenyev tervével, jelezte, hogy szívesen publikálja a készülő művet folyóiratában; később Csehovnak is nagyon tetszett ez a furcsa írás. Eredetileg egy kiállítás képein akarta felidézni a jelen és a múlt lehangoló látomásait, de ezt a sablonos megoldást később az éjszakai repülés motívumával cserélte föl.

Ezáltal az egész elbeszélés alapvetően megváltozott, líraibbá vált.

A diadalmas szerelem dala A turgenyevi regények világa, hősei és hősnői nemcsak érthetőek a magyar olvasó számára, de rokonaik fellelhetők a magyar valóságban is. Az első Turgenyev-művek az es években jelennek meg először lapjainkban, s az első Turgenyev-regény, A nemesi fészek ben. Ott is, mint nálunk, csak néhány évtized óta Turgenyev látomása nemzetibbé a költészet; a nép-nemzeti elem náluk is hasonló körülmények közt vívta fel magát; az orosz költő éppen úgy küzd a felső körök franciás műveltségével, mint ahogy mi legműveltebb köreink németességével. Turgenyev látomása politikai és társadalmi viszonyokkal való elégedetlenséget éppen úgy megérezhetni az orosz költőn, mint a magyaron, csakhogy az orosz költészetben több a melankólia és az epés humor. Egy évvel korábban gyászolta Turgenyev látomása magyar irodalom Arany Jánosnak, a népnemzeti iskola fejének halálát.

Az éjszakai sejtelmes hangulatokkal, fantasztikus repülésekkel ellentétben állnak a nappalok, amikor a hős egy fiatal földbirtokos hétköznapi életét éli. A látás romlása a keratoplasztika után éjszakai repülések során megelevenednek a különböző korszakok, az antik Róma, a XVI. A szerző mindhárom művében — különböző eszközökkel — nem any- 17 Vö.

Turgenyev a Látomásokban történelmi korok egy-egy jelenetének felvillantásával éri el a célját, Az álomban viszont még a cselekmény helyszínét sem lehet pontosan megállapítani, s a fiatal hős nemzeti hovatartozása l-karnitin a látáshoz homályban marad.

Turgenyev látomása

Mint sok más Turgenyev-elbeszélésben, itt sem az író, hanem maga a szerzővel egyáltalán nem azonos hős mondja el történetét, amelyben az álom és a valóság összefonódik, a fiú visszatérő álmában szereplő, az apjaként ismert személlyel nem azonos apa megjelenik az életben is, és megmagyarázhatatlan vonzerőt gyakorol a fiúra.

A látás javításának lehetősége romantikusan sejtelmes, de korántsem misztikus előtörténetből kiderül, hogy az ifjú Turgenyev látomása anyját, a férjéhez hűséges fiatalasszonyt egy férfi elkábította és a magáévá tette — ez a személy a fiú igazi, álombeli apja, aki a valóságban is megjelenik.

Az előtörténetet megmagyarázhatatlan, sejtelmes és fantasztikus motívumok szövik át. A cselekmény reális, majd sejtelmessé váló részeit stílusváltás kíséri: a lakonikus bevezetés után az író egyszerű mondatokban tájékoztat a főszereplő koráról, családi körülményeiről apja meghalt, anyja még fiatal asszonyde az anya jellemzését követően az elbeszélés stílusa hirtelen megváltozik, megjelenik a titok-motívum, s ezzel együtt a szöveg emocionálissá, költőivé, ritmikussá válik.

Egy álomalak átlépése a valóság világába egyáltalán nem jellemző az es évek orosz irodalmára, Turgenyev műveiben is ez az egyetlen ilyen eset, annál gyakoribb az álomnak valósággá válása a századforduló impresszionista műveiben, amelyekben a hősök sokszor kettős életet élnek, és nehéz megállapítani, melyik Turgenyev látomása valóság, s melyik az álom. Egyesek, mint például a szimbolisták előfutárának tekinthető Sz. Andrejevszkij — vagy a jelentős szimbolista író, D. Merezskovszkij — előtérbe állítják Turgenyev késői kisprózáját, és vitába szállnak azokkal, akik Turgenyevet már csak a múlt írójának tekintik.

Utóbbiakkal ellentétben Merezskovszkij szerint Turgenyev az új idealista művészet korszakának méltó előfutára. Meglehetősen ellentmondásos a szimbolisták első nemzedékének legfőbb teoretikusa, V. Brjuszov — viszonya Turgenyevhez.

Brjuszov Turgenyevet a realista művészet jeles képviselőjének tartja, ám nem szereti késői elbeszéléseit, s szinte szó szerint megismétli azok véleményét, akik szerint az idős Turgenyev elvesztette tehetségét, s sejtelmes elbeszélései is gyenge művek.

Ivan Turgenyev Babalar ve Oğullar Sesli Kitap Bölüm #1 rövidlátás híres emberekben

Furcsa módon azonban éppen az ő írásai kerülnek legközelebb Turgenyev késői kisprózájához. Brjuszovnál, akárcsak Turgenyevnél, összefonódnak a fantasztikus és racionális elemek egyebek között ez a kettősség lehetett vonzó mind Turgenyev, mind Brjuszov számára Poe műveiben.

Turgenyev késői elbeszéléseiben a szerelem akaratunktól független, elemi erővel ránk törő, nem boldogító, hanem tragikus érzés. Szembeötlő, hogy a hagyományos irodalom és az új irányzat képviselői Turgenyev jellemzésekor mintha két különböző íróról beszélnének.

Turgenyev látomása

A konzervatívabb szemléletű irodalmárok, olvasók éppen ellenkezőleg az igazi Turgenyevnek a hagyományos művek megalkotóját tartották. Pedig Turgenyev csak egy volt, mindezek az egymással mesterségesen szembeállított műcsoportok egyazon író alkotásai.

Würzburg, Budapest, Európa, In: Az improvizátor. Vlagyimir Odojevszkij válogatott elbeszélései.

Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, Magvető, Budapest, Tankönyvkiadó, Ajánlott szépirodalmi művek jegyzéke A fantasztikus irodalom. A bűvös kéz.

Turgenyev látomása

Válogatta: Maár Judit és Ádám Anikó. Fordította: Komor András. Fordította: Maár Judit. Fordította: Halasi Zoltán. POE: A palackban talált kézirat.

Turgenyev látomása

Fordította: Turgenyev látomása Tibor. Fordította: Réz Ádám. Fordította: Gellért György. Fordította: Illés Endre. Fordította: Trócsányi Zoltán.