Az ideológia mint politikai és társadalmi világkép
Tartalom
A párt fogalma eltér a pártállam és a többpártrendszer viszonyai között. A pártállami "egypárt"[ szerkesztés ] A pártállami "egypárt" tagsággal rendelkező társadalmi szervezet, amely egyben az államhatalommal is összefonódik, személyi és ideológia szempontból egyaránt. Ebben az értelemben állampártnak is nevezik.
A tagokat erős egzisztenciális szálak fűzik az egypárthoz. A pártállami alkotmányok és a választójogi szabályok az egypártnak különleges szerepet juttatnak.
Mindenki számára világos, hogy a párt bukása saját politikai rendszerének a bukását is jelenti.
Vannak rétegpártokamelyek bizonyos társadalmi csoportok érdekeit kívánják képviselni például Vállalkozók pártja és vannak néppártokamelyek több réteg képviseletét tűzik ki céljukként.
A pártok jellemzően az egész ország érdekeire hivatkoznak, nemcsak a párttagságéra.
A whigek és a toryk a parlament javára változtatták meg az erőviszonyokat, az uralkodó ellenében. A modern angol pártrendszer az ipari forradalmat követő demokratizálódási folyamathoz igazodva fejlődik, fokozatosan kiépíti parlamenten kívüli szervezeteit, kísérletet tesz a lakosság politikába való bevonására.
Az egyes politikai irányzatok klubokat szerveznek, később tömegmozgalmakkal kapcsolódtak össze. A kontinensen hosszú ideig még a polgári forradalmak időszakában és utána is a pártokat a nép és a látásgyakorlatok rövidlátással ellenségének tartották.
A párteszme nem az alkotmányos kereteken parlamenti belül fogalmazódott meg, társadalmi mozgalomként jelent meg, s nem egyszer szemben állt a hivatalos rendszerrel.
Az ipari forradalmat követően átértékelődött a pártok szerepe, hiszen egy orientációját vesztett tömeg újraorientálásáról, az elveszett életértelem visszaszerzéséről volt szó.
