Cseh Tamás és Dosztojevszkij Cseh Tamás Archívum

Vízió Dosztojevszkijről. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés - Forte Társulat/Szkéné

Orosz regényíró, elbeszélő Dosztojevszkij Hadmérnöknek tanul, amikor elérkezik hozzá apjának halálhíre, akit vidéki birtokán kegyetlenkedései miatt jobbágyai agyonvertek. Nem sokkal e lelki megrázkódtatás után epilepsziás tünetek jelentkeznek rajta, s e betegség élete végéig elkíséri majd.

Kaukázus - Tartós Béke

Tanulmányait félbehagyva az irodalom felé fordul. A Pétervárott írt A szegény emberek című levélregényben Dosztojevszkij a Puskin és Gogol indította témához tér vissza: a két vízió Dosztojevszkijről műveit olvastatja hőseivel.

Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics (1821-1881)

A szerelem fényében még kivehető kisemberi méltóságtudat, mely vízió Dosztojevszkijről gogoli groteszk ellen tiltakozik, s ellágyul a puskini történeten, jelzi a kisember önértékelése és társadalmi sorsa közötti kettősséget: azt, amilyen, s amilyennek magát látni és mutatni szeretné, de megvalósításához már hiányzik belőle az erő.

A hasonmással pedig Dosztojevszkij a kettéhasadt lelkű hőseinek sorát nyitja meg. Az es esztendő azonban derékba töri irodalmi pályáját: mint az utópikus szocializmus eszméit hirdető Petrasevszkij kör tagját letartóztatják, halálra ítélik, ám a kivégzés előtt közvetlenül, szibériai száműzetésre változtatják át az ítéletet. Ez a kegyetlen ceremónia és a kényszermunka testi-lelki megpróbáltatásai súlyosbítják idegbetegségét. A szenvedés megtisztító erejét megtapasztaló író elutasítja a nyugati polgári fejlődést csakúgy, mint az orosz parasztforradalom gondolatát, s az es jobbágyreformban a gondok visszanyerjék a látásukat nélküli, krisztusi szeretetelvre épülő megoldását véli látni.

A hatvanas években kétszer is megfordul Nyugat-Európában. Anyagi gondjai rulettszenvedélye miatt is fokozódnak, s idegi zaklatottsága felerősödik. Kölcsönökre szorítkozik, s a kiadókat ostromolja előlegért. De magánélete sem szerencsés: első felesége valósággal gyűlöli, míg a rendkívül értelmes, de egzaltált nagy szerelme, Polina Szuszlova elhagyja. Második felesége egykori gépírónője lesz, aki viszonylag elfogadható feltételeket teremt számára az alkotómunkához. A es évek közepén már több nagy mű áll mögötte.

A kényszermunka időszakának megrendítő tapasztalataiból építkezik a Feljegyzések a holtak házából, míg a Feljegyzések az egérlyukból a tudathasadásos hős belső monológjait rögzíti. De mögötte van már a Bűn és bűnhődés és A félkegyelmű is. A játékosban a sorsot kihívó lélek kínja és nyomorúsága köszön vissza a beteges játékszenvedélytől és szerelmi érzülettől túlfűtött mű lapjairól, míg az Ördögök a forradalmat az anarchista terrorizmussal mint az Isten vízió Dosztojevszkijről lázadó, hatalommániákus ész következményével mossa össze.

A póklelkűségnek, a mit sem sejtő áldozatait hálójában tartó eszmének a hőse lép vízió Dosztojevszkijről A kamaszban. A es évek végétől, akárcsak előtte Gogolt, Dosztojevszkijt is egyre inkább messianisztikus vízió Dosztojevszkijről keríti hatalmába: a Krisztust megtagadó nyugati civilizációval szemben Oroszország elhivatottságát hangoztatja az egyetemes kereszténység terjesztésében. Mindezt publicisztikája, a híres Puskin-beszéd, s a fivérével közösen kiadott folyóirat is tanúsítja.

Ez a fajta tételes gondolkodás azonban idegen regényeitől, így az utolsó nagy műtől, a Karamazov testvérektől is. Ez a lényegbeli vonás nemcsak olyan figurák problematikáját magyarázza meg, mint Dosztojevszkij Raszkolnyikovja és Ivan Karamazovja vagy Tolsztoj Pierre Bezuhovja és Levinje, nemcsak ezeknek az íróknak a szeretet-hitvallását és hitét, hanem az egész orosz irodalom messianizmusát is.

Az alapvető sorskérdést, az egyén elidegenedését, a modern ember elmagányosodását az oroszok a szabadság problémájaként fogalmazzák meg; tartanak az anarchiától, a bűnözéstől, az erkölcsi relativizmus veszélyétől.

Ki tudja ma, mi a 'jó' és mi a 'rossz'? Mindenki maga szerint tanítja. Hőseik mind ezzel a problémával viaskodnak: el találja nyelni őket a szabadság, az önkény, az egoizmus szakadéka.

A magány feloldásának posztulátuma, az elképzelhető valódi boldogság forrása viszont: a szenvedés vállalása, részvétel a közös emberi sorsban. Dosztojevszkij két tervezetének cselekményét egyesítette művében. Egy fiatalember, akit kizártak az egyetemről - nem nemesi származású és nagy nyomorban él - könnyelműségből, kiforratlan, lebegő, furcsa 'éretlen' nézetek hatására elhatározza, hogy egycsapásra javít nyomorúságos vízió Dosztojevszkijről. Úgy dönt, hogy megöli egy címzetes tanácsos özvegyét, aki különben pénzt szokott kölcsönözni kamatra.

Az öregasszony ostoba, süket, beteg, de mértéktelen uzsorakamatot szed, gonosz és nem kíméli mások életét; kínozza a nála szolgálóként élő húgát.

vízió Dosztojevszkijről

Ezek a kérdések kisiklatják a vágányról a fiatalembert. Úgy dönt, hogy megöli az öregasszonyt, kifosztja, s így boldoggá teszi vidéken élő anyját, megszabadítja húgát, aki társalkodónő egy földesúri családban, ahol kéjvágyával üldözi és már-már vesztébe kergeti a családfő. Ő maga pedig befejezi tanulmányait, külföldre megy, és egész további életében becsületes lesz, erős és megdönthetetlen 'az emberiség vízió Dosztojevszkijről humánus kötelezettségeinek' teljesítésében, azaz természetesen 'jóvá teszi bűnét', ha egyáltalán bűnnek lehet nevezni azt, amit elkövetett, hiszen ez a süket, ostoba, gonosz és beteg öregasszony maga sem tudta, miért él a világon, s lehet, hogy egy hónap múlva úgyis meghalt volna.

Semmi gyanút nem támasztanak és nem is támaszthatnak ellene. De itt bontakozik ki a bűncselekmény lélektani folyamata. A gyilkos megoldhatatlan problémák elé kerül, nem is sejtett, váratlan érzések kínozzák a szívét.

A Karamazov testvérek - Bemutatók - Szkéné Színház

Az isteni igazság, a földi törvény követeli a maga jogát, és ő a végén belső kényszer sugallatára feljelenti magát. Még a rabság vagy akár a halál árán is kész visszatérni az emberek közé, mert végleg kimeríti az emberiségtől való elszakadás, elidegenedés érzése, amely mindjárt a bűncselekmény vízió Dosztojevszkijről után született meg benne.

Az igazság és az emberi természet törvényei kerekednek fölül. Az író ezt a változatot még két további tervezetben pontosítja; sokáig habozik, hogy hőse kövessen-e el öngyilkosságot. Vízió Dosztojevszkijről csak hosszú kísérletezés után mond le az eredetileg kiválasztott nézőpontról: az első személyű vallomásformáról.

Nevezték többek közt regénytragédiának, társadalmi-filozófiai, ill. Ezt azonban nem szabad úgy értelmeznünk, hogy Dosztojevszkij Bahtyin szerint az író eleve különféle nézőpontokban, tudatokban gondolkodott; különböző megismerő, ítélkező 'én'-ek egymás közti kölcsönviszonyának problémáját helyezte világa középpontjába.

vízió Dosztojevszkijről

Műveiben nem jellemek és sorsok sokasága bomlik ki egy egységes, objektív világban, valamely egységes szerzői tudat fényében, hanem éppen egyenrangú tudatok és világlátások sokasága kapcsolódik itt össze vízió Dosztojevszkijről esemény egységében. A Bűn és bűnhődés középpontjában a napóleoni hatalomeszme és hatásának bemutatása áll, dialogikus viszonyban más eszmékkel, bűntettben realizáltan, sokféle következménnyel, cselekménymozzanatként.

Az alapkérdést - pusztán gondolatjátékként - feltette már Bianchon is egy másik szegény joghallgatónak, Rastignacnak - megölné-e a mandarint? Goriot apó -; Raszkolnyikov viszont a gyakorlatban is kipróbálja A mű - egész problematikáját meghatározó és feszültségét fenntartó - alapkérdései: átléphetők-e a társadalmi-erkölcsi normák?

Melyek egy torz eszme hatására cselekvő ember sorslehetőségei?

vízió Dosztojevszkijről

Mit tehet az egyén a nyomor, a kiszolgáltatottság, a rossz társadalmi berendezkedés ellen? A regény a megírás jelenének Pétervárján játszódik, egészen szűk terekben - áthallható, átjáró bérszobákban, rendőrségi irodákban. Raszkolnyikov odúját - változatos szinonímasora: lyuk, ketrec, szekrény, zug, hajófülke stb. És tudod-e, hogy az alacsony és szűk szoba szűkíti az agyat és a lelket? Ó, hogy gyűlöltem azt az odút! Ha fuldoklik, utcákon, a Néva és a Katalin-csatorna partján bolyong, kocsmákban keresi az emberek társaságát.

Ezzel könnyítenek a többin. A pergő felelős a gondolkodás látásáért, a dinamikus cselekménymenet is fokozza a végig szinte hipnotikus feszültséget bár, Hajnády Zoltán észrevétele szerint, a fordítók lassították a ritmust: a hirtelen ébenváratlan ul feleannyiszor szerepel, mint az eredetiben szor előforduló, és mindig fontos fordulatot bevezető 'vdrug'.

A mű egész felépítése drámai: park szemvizsgálat cselekmény kezdetére már vízió Dosztojevszkijről eszme próbájaként elkövetett tett fordulatot hoz az alapszituációba, aztán konfrontálódik; a tényleges cselekmény pedig csak addig tart, míg a konkrét helyzet lehetőségei tisztázódnak.

Ugyanígy drámai dominánsan dialogikus belső monologikusszereplői tudati közlésformája. A cselekményidő előtti provokatív tanulmány 'A bűnről', a személyiség szabadságáról, a történelmi szerepek összefüggéséről - amit Porfirij véletlenül olvasott A többi levél tartalma - Luzsin és Szvidrigajlov Dunyának szóló írása - csak reagáló mozzanatokból válik ismertté.

A fejezetek az vízió Dosztojevszkijről világára jellemző feszült jelenetekkel, titokzatos, tragikus mozzanatokkal zárulnak: a kettős gyilkosság I. Ivanovna őrjöngése és tüdővérzése V. Az egyetlen, cselekménymozzanatilag eltérő zárójelenet IV.

Raszkolnyikov távol tartja magát a bűnözőktől - beteg lesz - közeledik a kátorgabeliekhez; először durva Szonyához - majd az ápolja őt - végül elkéri a Bibliát; semmit meg nem bán - álmot lát - ettől kezdve elindul egy új fejlődési szakasz, itt vízió Dosztojevszkijről az elbeszélő szerint egy új regény vízió Dosztojevszkijről.

Király Gyula A cselekménymozzanatok között is fennállnak párhuzamok, párhuzamos ellentétek Szvidrigajlov és Raszkolnyikov gyilkosságai; Rogya majdnem a kerekek alá kerül - Marmeladov aztán ott végzi; a maga is öngyilkosságra gondoló főhős előbb egy nő vízbeugrását nézi végig, majd értesül arról, hogy Szvidrigajlov főbe lőtte magát stb. Minden szereplő - egoista és altruista paradoxonos cselekvő - viszonyul Raszkolnyikov eszméjéhez és tettéhez, szóval vagy tettel; mindenki maga is választási kényszerbe, döntéshelyzetbe kerül.

A hős tudatával az író szembesíti a többiekét, minden egyenrangúan dialogizáló szereplő főhős, és minden szólam új oldalról mutatja be az eszmét. Világossá válik, hogy a társadalmi rossz ellen hiábavaló, értelmetlen nemcsak a voluntarista lázadás, de az altruista szeretet is, és anyagi eszközökkel sem lehet megoldást találni.

A hősök szerepét, domináns jellemvonását már beszélő neveik meghatározzák: Raszkolnyikové l. Razumihin: ész, értelem; Marmeladov lekvár, Luzsin tócsa, Lebezjatnyikov csúszómászó. Marmeladov, a lányát feláldozó alkoholista szánalmas, gyenge, autonómiáját vesztett, deklasszálódott személyiség; szereplési kényszerében családi nyomorával szinte kérkedő mazochista.

Gyámfia, a kishivatalnok Lebezjatnyikov hozzá méltó, értelem nélküli hasznosságelvű szörnyszülött. Az önkényeskedő amorális földesúr, Szvidrigajlov, a főhős parodisztikus hasonmása; minden erkölcsi parancs megtagadója, a pozitív eszmék gúnyolója 'semmi emberi nem idegen tőle'.

vízió Dosztojevszkijről

Egész lényét ösztönlétének rendelte alá: kiszámíthatatlanul szeszélyes, gátlástalanul kiéli vágyait egy 14 éves süketnéma lányt, megerőszakolása után, az öngyilkosságba kerget; halálra kínozza inasát, megmérgezi feleségét - végül Dunyán megkönyörül. Raszkolnyikovra irányuló erkölcsi befolyásoló szándékával ellenkező hatást vált ki megzavarja ugyan, de feldühíti a tőle undorodó fiút, aki irtózva utasítja el ajánlatait is.

Az eszme nélküli, szkeptikus Porfirij, az intuícióira támaszkodó, tapasztalt vizsgálóbíró a józan ész képviselője.

vízió Dosztojevszkijről

Óvatos, csapdaállító, provokatív taktikus, aki megzavarja ellenfelét - hunyorog, célozgat, mellébeszélve elterel, ironizál, élesen lecsap - de emberséges: Raszkolnyikov önmagára találása, felismerése, meggyőzése a fontos számára.

Háromszori összecsapásuk III. A hajdani szebb napjait idézgetve a közönségességig züllött, hisztérikus K. Ivanovna neveltlányát a bárca kiváltására kényszeríti, de még a másik anya, Raszkolnyikové is feláldozná lányát a fiáért - és Dunya kész is férjhez menni Luzsinhoz, saját erkölcsi meggyőződése ellenére.

A sorscsapásokat alázattal viseli, minden szenvedővel, megbánó bűnössel azonosulásra kész, és hisz az újjászületés lehetőségében.

Horváth Csaba

Ő a középponti tudat monologikusan is, dialogikusan is; ő a művet mozgató eszme képviselője. Egyik rémálmában újra elköveti a gyilkosságot, és az öregasszony gúnyosan kineveti. Ébrenléte gyakran a valóságtól el sem határolódó álmok folytatása. Raszkolnyikov intellektuális és erkölcsi dilemmákon töprengő, önmarcangoló, ellentmondásos, következetlen racionalista egoista.

Célja: hatalmába keríteni a társadalmat. Jellemvonása a despotizmus.

  • Édesgyökér vízió
  • Gyakorlatok a látáskorlátok javítására
  • Képzelgő vagyok és misztikus s megvallom, hogy Pétervár, magam sem tudom, miért, mindig mint valami titok tűnt fel előttem.

Uralkodni akar, és nincs rá lehetősége. Minél hamarabb hatalomra tenni szert, meggazdagodni. Türelmetlen, képtelen a fáradságos napi munkára óraadás, fordítás. Hogy is férkőzhetett a fejembe ilyen ocsmányság?! Mennyi mocskot rejt mégis a szívem! Tanulmányozza a terepet l. Erőszakelkövetése gépies, és hibák csúsznak az elméletbe: helyzetkényszerben meg kell ölnie a szemtanút is Lizaveta a gyilkosának azonnal megbocsátó, védekezésre is képtelen ártatlan áldozat - rá később nem is gondol, mert teljes gyűlölete a minden tragédia okának szimbólumává vált uzsorásnőre irányult.