2. fejezet - Az emberi látással kapcsolatos alapismeretek

12 látás működése

Helyesebben szólva: ezek az eszközök lemásolják a szem felépítését. A kamera optikája a szaruhártyának, a csarnokvíznek és a szemlencsének felel meg. A szivárványhártya írisz a kamera fényrekeszével blende mutat analógiát. A szembogár pupilla megfeleltethető a blendenyílásnak.

Az üvegtesti tér a kamera lencséje és a fényérzékelő elem közti távolságnak, az ideghártya retina pedig a fényérzékelő elemnek felel meg.

A külső és fontosabb lencséjét a szaruhártya corneaa belső — alakváltoztatásra képes — kisegítő lencséjét pedig a szemlencse képezi.

A szaruhártya a külvilág felé zárja le a szemet. Feladata a környezetünkből érkező fénysugarak áteresztése, illetve elsődleges fókuszálásának elvégzése. A 12 látás működése nem veri vissza a fényt, hanem közel százszázalékosan átengedi azt.

A szivárványhártya színe határozza meg a szem színét. A szivárványhártya nyílásának, a pupillának az átmérőjét a szemmozgató izmok a szembe jutó fény erősségének függvényében akaratunktól függetlenül, reflexszerűen változtatják. Napfényben a pupilla szűk, kevesebb fényt enged a szembe, gyenge fényviszonyoknál a pupilla mérete megnő, a szembe több fény jut.

12 látás működése pupillaméret változtatás célja nem a szembe jutó fény intenzitáskülönbségének a kiegyenlítése, hanem az, hogy sötétben minél fényérzékenyebb, világosban pedig minél élesebb látást biztosítson. A pupilla átmérője normál állapotban 4 mm, de a fénymennyiség intenzitásának függvényében az átmérője 2 mm és 8 mm között, a felülete pedig arányban változhat.

12 látás működése

A szemlencse sugárizmai segítségével a lencse görbületét meg tudjuk változtatni úgy, hogy a szem képes különböző távolságban levő tárgyakra fókuszálni. A tárgyakról visszaverődő fényt a szaruhártya és a szemlencse együttműködése kicsinyített, fordított állású és valódi 12 látás működése a 12 látás működése hátsó felszínét borító ideghártyára, a retinára fókuszálja.

Emberi szem

Neurológiai szempontból látórendszerünk működése röviden a következő: a szemünket érő fény a retina látósejtjeit ingerelve először kémiai jellé, majd elektromos impulzussá alakul, amit a látóideg rostjai agyunk látóközpontjába vezetnek. A két szemünkkel látott kép egymástól kismértékben eltér, de ezt agyunk térbeli képpé alakítja át. Nézzük meg ezt a folyamatot kicsit részletesebben is! A 0,3 mm átlagos vastagságú ideghártya tartalmazza a fotoreceptorokat és négy utánuk kapcsolt idegsejt-osztályt, valamint a látóideget, ami összeköti a szemet az aggyal.

A retina a központi idegrendszer közvetlen kiterjesztésének, az agy részének tekinthető. A retinán elhelyezkedő, fényt érzékelő kétféle receptort az alakjuk alapján csapnak és pálcikának hívjuk.

A mintegy millió pálcika biztosítja a szürkületi és esti fényben történő, valamint az oldalirányú, perifériális látást.

Hogy működik a látás?

A nappali fényben működő mintegy millió csap rövidebb és csonka kúp alakú, legnagyobb átmérőjük kb. A pálcikák nem látnak színeket, de rendkívül érzékenyek, adott esetben akár foton érzékelésére is képesek. A fényingerekre adott válaszidejük sokkal kisebb, mint a csapoké.

A látóterünkben észlelhető gyors mozgások követéséről a pálcikák gondoskodnak. A csapok biztosítják számunkra a színes látást. Ezt az teszi lehetővé, hogy három különböző pigment tartalmú csap létezik, így beszélhetünk vörös fényre, zöld fényre és kék fényre érzékeny csapokról.

A színérzékelés fotokémiai úton jön létre. A csapok érzékenysége mintegy ezerszer kisebb, mint a pálcikáké. Pálcikák és csapok a retinán elektronmikroszkópos felvételen Forrás: : www.

A szem optikai tengelyének vonalába, a látósugárba esik a mm átmérőjű sárga folt macula luteaahol a látósejtek koncentrálódnak, ettől távolodva sűrűségük fokozatosan csökken. A sárga folton belül található egy gombostűfejnyi, 0, mm átmérőjű bemélyedés, ahol a retina vastagsága mindössze 0,1 mm és ahol a látósejtek sűrűsége a legnagyobb.

A sárgafolt mikroszkópi képe Forrás: Orvosi Fizikai Gyakorlatok Ez a látógödör fovea centralis, vagy foveolamintegy csapsejttel rendelkezik és gyakorlatilag pálcikamentes.

Ha a fovea centralis metszetét erős mikroszkóp alatt nézzük, akkor a csapok méhsejtszerű elrendezésben, szorosan egymáshoz tapadva láthatók, ráadásul itt a csapok a retina egyéb helyein található csapokhoz képest is jóval vékonyabbak és sűrűbben helyezkednek el.

A látógödöri látás teszi lehetővé az ember számára a kifinomult éleslátást, pl. Összehasonlításul ami fontos a jó látás szempontjából telihold képe a retinán kb.

A sárga foltban már pálcikák is vannak. A sárgafolti látás látószöge 3 fok a függőleges és fok a myopia kettős látás síkban. Ugyan a sárgafolti látás is éles, de videó szemgyakorlat rövidlátása sem annyira, mint a látógödöri látás.

A sárgafolt biztosítja számunkra az olvasást. A foveától távolodva fokozatosan a pálcikák veszik át a látás szerepét. A receptorok és a látásélesség eloszlása a retinán Forrás: A szem optikája — Orvosi Fizikai Gyakorlatok A mm átmérőjű látóideg mintegy egymillió idegszálat tartalmaz.

Ha ezt összevetjük a csapok és pálcikák számával, akkor megint előbukkan az analógia a mai, veszteséges képtömörítést végző digitális fényképezőgépekkel, hiszen a retinában információtömörítés jön létre. A receptorok által rögzített kép tömörítése azonban nem egyenletes.

  • Kamerarendszer, a szem és a látás, a szem felépítés - Oktel Kft.
  • Az emberi szem és a látás
  • Rövidlátás gyakorlatok
  • A horizontális sejtek a fotoreceptorok idegvégződései által alkotott rétegben, az úgynevezett külső szinaptikus rétegben teremtenek kapcsolatokat a szomszédos sejtek között, az amakrin sejtek pedig a bipoláris és ganglion sejtek közé ékelődve töltenek be hasonló funkciót.

A központi mélyedésben minden csapsejthez külön kimenő idegszál csatlakozik, vagyis itt nem beszélhetünk tömörítésről, a retina perifériáján viszont akár kétszáz receptorból származó összesített jelet továbbít egy idegrost. Itt tehát már igen jelentős a tömörítés. Másként megfogalmazva a retina nemcsak érzékeli a fényt, hanem elvégzi a látott kép előfeldolgozását.

A retina idegsejtjei a keresztirányú összeköttetések révén érzékelik az egymás melletti receptorok intenzitáskülönbségének a mértékét. Az egybefüggő, egyszínű területek képének közel azonos intenzitású jeleit csak összegzett, tömörített formában továbbítja a retina az agy felé. A tárgyak széleinek élei, határoló vonalai, valamint a látótérben megjelenő mozgás már nagy intenzitáskülönbséget jelent, és ekkor a retinától is részletes információkat kap az agy.

Ha a foveolától kifelé távolodunk a retinán, a színérzékeny csapok számának csökkenésével arányosan csökken a szem színlátó és részletlátó képessége is, ugyanakkor fokozatosan nő a mozgásérzékelés.

A perifériális látószög mindkét oldalra 90 fok. Szinte hihetetlen, de csupán 1 fokos szögben látunk élesen.

Az a tény, hogy ennél sokkal nagyobbnak tűnik az éleslátás területe a szemünk gyors működésének köszönhető, amelynek során a gyors és hirtelen, illetve a lassabb szemmozgások váltogatják egymást. A pásztázó szemmozgások — melyek valójában nem is tudatosulnak bennünk — ellenére a külvilágot statikusnak érezzük. Erről az agyunk gondoskodik.

12 látás működése

Mivel a látás szorosan összefügg agyunk kategorizálási képességével, ezért a látást meg kell tanulni. Fiziológiai szempontból a szemünk már születéskor képes lenne a felnőttkori látás szintjén működni, ennek ellenére egy újszülött teljesen más képet lát a külvilágról, mint egy felnőtt.

A csecsemő kezdetben csak homályos foltokat lát a szemével, majd egy tanulási folyamat során válnak képpé ezek a foltok.

  • Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
  • 2. fejezet - Az emberi látással kapcsolatos alapismeretek
  • Emberi szem – Wikipédia
  • Szemvizsgálati hiba
  • Hogy működik a látás? | A szem részei | CooperVision®
  • Eszköztár: Érzékelés általános jellemzői Az ingerek felvételére speciális sejtek, a receptorsejtek szolgálnak.

Hónapok, évek során jön létre agyunkban egy olyan képadatbázis, ami rendkívül jó alakfelismerő képességgel ruház fel bennünket. A tárgyakat hároméves korunkra már kis részletekből is nagy biztonsággal ismerjük fel, a képadatbázisban korábban létrehozott mintákkal történő összehasonlítás révén. Az átlagosnál sokkal jobb látású embereknél, valamint igen jó fényviszonyok között ez az 12 látás működése elérheti a 0,5 ívprcet is.

Az emberi szem és a látás

Szemünk két egymáshoz közeli fekete pontot vagy vonalat akkor képes egymástól elkülönülten látni, ha köztük 1 ívpercnyi távolság van. Az ívpercben meghatározott felbontóképesség előnye, hogy független a nézés távolságától.

  1. Látás videók
  2. Jó látás 45 év után
  3. A szem felépítése és működése Az emberi szem belső optikai felépítése nagyon hasonlít a digitális fényképezőgéphez, és a videokamerához.
  4. Szemvizsgálat módszertani táblázat
  5. Miért veszítik el az emberek a szemüket

A szem felbontóképessége a tisztánlátás távolságában, vagyis kb. 12 látás működése szem színfelbontása sokkal rosszabb, mint fekete-fehér felbontása. A színes képpontokra vonatkozóan a felbontóképesség mindössze ívperc A retina szélén a látásélesség jelentősen romlik, az 1 szögperc helyett elérheti az 1 szögfokot. Látszik-e a Kínai Nagy Fal a Holdról, avagy a pekingi kacsa esete. Még manapság is tartja magát az a nézet, hogy a Kínai Nagy Fal az egyetlen olyan ember alkotta építmény, mely a Holdról még szabad szemmel is látszik.

Ennek eredete egy as évekbeli amerikai képregényhez vezethető vissza, és igazságtartalma teljes mértékben nélkülöz mindennemű tudományos megalapozottságot.

12 látás működése

Nézzünk néhány adatot a Nagy Fallal kapcsolatban: az i. A fal tulajdonképpen nem más, mint egy erődítmény rendszer, mely különböző korokban épült falszakaszokból tevődik össze.

2. fejezet - Az emberi látással kapcsolatos alapismeretek

Pontos hosszát nem sikerült megállapítani a mai napig: egyes adatok szerint km, más meghatározások km hosszúságura becsülik a méretét. Átlagos magassága 10 méter, szélessége pedig nagyjából méteresre tehető.

12 látás működése

Gondolkodjunk kicsit: ha a Holdról lehetne látni a Nagy Falat, akkor a Földről is észlelnünk kellene egy méter széles alakzatot.

Hamar rájöhetünk, hogy ez teljes képtelenség. De ha ez nem elég meggyőző, akkor álljon itt néhány tudományosabban megalapozott gondolat magáról a látásról! Az emberi szem felbontóképessége 1 ívperc.