Fizikai látás,

A szem és a látás fizika, Fizikai látás A látás folyamatai és biológiai feltételei

Az emberi látás fizikai jellemzői

Az ember már régóta készített olyan eszközöket - lencséket, távcsöveket, mikroszkópokat - amelyeknek az a szerepük, hogy segítsék az ember szemét, ha nagyon távoli, vagy nagyon kicsi tárgyakat akar látni.

A szem maga is optikai eszköz, a természet egyik legszellemesebb alkotása, s talán az egyik legsokoldalúbb optikai "berendezés". A szem lényegében kettős lencserendszer, amelynek első és fontosabb lencséjét a szaruhártya cornea képezi, a második - alakváltoztatásra képes - átlátszó tagja pedig a szemlencse, ezt nevezhetnénk "kisegítő lencse" néven is.

táblázat a betűk méretének vizsgálatára

Az egyik gyakori szembetegség a szürkehályogamikor is a lencse már nem átlátszó bizonyos fehérjék válnak ki. A látást vissza lehet adni azzal, hogy a beteg lencsét eltávolítják és helyére műanyag lencsét ültetnek. Nincsen olyan szemizom, amely a lencsét kevésbé konvexre tudná formálni.

rosszabb látás, ha nem alsz eleget

A szem alkalmazkodása, akkomodációja, az eddigi tapasztalatok szerint, kizárólag abban áll, hogy a lencse összehúzódva domborúbb lesz. A normális szemlencse, ha teljesen elernyed, a végtelenre fókuszál, ami azt jelenti, hogy a nagy távolságban lévő tárgyakat élesen képezi le a retinára.

Navigációs menü Emberi szem elölnézete Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium EMBL heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek — és így az emberek — szeme.

Közeli tárgyak fókuszálásához az szükséges, hogy a szemlencse, egy gyűrű alakú izom megfeszülésével domborúbb legyen, így fókusztávolsága csökkenjen. A távollátó szem izomzata elernyedt állapotban nem elég erős ahhoz, hogy a távoli tárgyakat a megfelelő távolságban képezze le, ezért a lencséje állandó feszültségben van: ennek következménye, hogy a szem könnyen kifárad.

műtét az emberi látás javítására

A közellátó szem lencséje túl erős ezért a tárgyakat a retina előtt képezi le élesen, amikor elernyed. Minthogy izomerővel nem tud alkalmazkodni a távoli tárgyakhoz, a kép homályos lesz.

Az emberi látás fizikai alapjai, Emberi szem

Fiatal, normális látású egyéneknél a szem alkalmazkodóképessége vagyis képesség a különböző távolságú tárgyak fókuszálására nagyon nagy; így a gyermek a szemével nagyon könnyen tud alkalmazkodni a tiszta látáshoz, még akkor is, ha egy nagyon rövidlátó személynek a szemüvegét rakja fel az orrára.

Az életkorral együtt a szem alkalmazkodóképessége egyre csökken, a normális fókuszáló képesség időseknél legtöbbször hiányzik. A közellátó ember szemlencséje túlságosan görbült, domború, s így a kép általában a retina előtt keletkezik.

Minthogy a szem csak a nagyon közel elhelyezett tárgyak éleslátásához a szem és a látás fizika alkalmazkodni, távoli tárgyakat nem képes a retinára leképezni, az ilyen ember homályosan lát. Másrészt a távollátó szemlencséje nem eléggé domború, a kép általában a retina mögött jön létre.

Szem és látás fizika. A szem és a látás :: Kasafizika

Ez esetben a szem a távoli tárgyakhoz még tud alkalmazkodni, de csődöt mond, ha a tárgy viszonylag közel van. Az optikus mindkét esetben szemüveggel tud segíteni, éspedig a közellátónak homorú konkáva távollátónak domború konvex lencsével.

Tegyük fel, hogy egy közellátó ember nem képes tisztán látni a tárgyakat, ha 90 centiméternél távolabb vannak a szemétől.

Milyen fókusztávolságú lencsét kell szemüvegként használnia, ha tisztán akarja látni a távoli tárgyakat is?

látás 0 2 hány dioptriáról van szó

A feladat nagyon egyszerű, ha másként fogalmazzuk meg: mekkora fókusztávolságú lencse alkot virtuális képet a lencse előtt, amit azután a szem, mint virtuális tárgyat néz? A lencse tehát szórólencse, 90 cm fókusztávolsággal. Megjegyezzük, hogy a gyakorlatban az optikus a lencsét dioptriában adja meg. A Nap színképében az energia elég egyenletesen oszlik el, a láthatatlan ultraibolyától a látható színeken át az ismét láthatatlan infravörösig.

Szemünk azonban a színképet legfényesebbnek a sárgászöld környékén látja, a távoli ibolya és a távoli vörös felé viszont egyre gyengébbnek. Az ábra görbéje mutatja a szem átlagos érzékenységét a látható színkép különböző hullámhosszain.

Emberi szem

A színes látás minden részlete még ma sincs tökéletesen tisztázva; a legelfogadhatóbb elmélet napjainkban is még mindig az, amit Thomas Young és Hermann Helmholtz a múlt században állítottak fel. Eszerint a retinában található csapok háromfélék.

Mindegyiknek más és más az érzékenysége a különböző hullámhosszakra, mindegyik típushoz elég széles hullámsáv tartozik lásd az ábránés mindegyik valamelyik színre a legérzékenyebb: ezen az alapon nevezték is el őket, s így beszélünk kék, zöld és vörös receptorokról.