Rákok látása
Tartalom
Egysejtűek[ szerkesztés ] Az egysejtűek csak a fény irányát és intenzitását érzékelik Az egysejtűek a sejthártyájukkal érzékelik a fény intenzitását, és ennek változására valamilyen mozgással válaszolnak.
Ilyenek például az ostorosmoszatok mozgásai, ezek a pozitív foto taxis miatt a jobban megvilágított vízrétegek felé haladnak, majd fényes helyre érve negatív fotokinézissel lelassítják mozgásukat, hogy tovább maradhassanak megfelelő fényviszonyok között.
Ostoruk alapi részén kék fényt érzékelő fotoreceptor található, mellette pedig egyoldalas helyzetben kék fényt elnyelő szemfolt sztigma.
Egy állat, amely másképp látja a világot
Csalánozók[ szerkesztés a szem felépítése a látás folyamata A csalánozóknál nem fejlődött ki külön szerv a fény érzékelésére, a különböző kívülről jövő ingereket egész testfelületükön át veszik fel, néhány medúzafajnál viszont megjelennek a kezdetleges fényreceptorok is.
Laposférgek[ szerkesztés ] A rákok látása a különböző fényérzékeny sejtek összetömörülnek és ezek a hám alá süllyednek.
Egy állat, amely másképp látja a világot Pesthy Gábor A sáskarákok viszont nem elégednek meg tizenkettőnél kevesebbel.
Így rákok látása csésze- és gödörszemek alakulhatnak ki. Gyűrűsférgek[ szerkesztés ] A gyűrűsférgeknél az állat feji részénél találjuk meg ezeket a sejttömörüléseket.
Tudtad? Néhány rák a madaraknál is jobban lát
Egyes fajoknál már találkozhatunk bonyolult felépítésű látószervvel pl. Puhatestűek[ szerkesztés ] Éti csigánál a hosszabb tapogatók végén találhatóak a gödörszemek A puhatestűek közül a csigákra és a fejlábúakra jellemző a fényérzékelés.
A fejlábúaknak már kép- és színlátásra alkalmas hólyagszemük van, mely a hám betüremkedéséből alakult ki. Ízeltlábúak[ szerkesztés ] A látószervek fejlődésében külön irányt képvisel az ízeltlábúak szeme, ami pontszem vagy az összetett facetta- szemamely több száz egyszerű szemből áll.
Rákok látása
A rákoknál a facettaszem egyszerű szemekből összetevődő mozaikszem mellett találunk fényérzékeny dúcidegsejteket is. A rákok és a rovarok összetett szeme hasonlóan bontja fel rákok látása képet, mint a puhatestüek hólyagszeme.
- Ősidők óta pusztítja a rák az embereket A tengerfenék legszínesebb rákjai, az akár harminc centiméteresre is megnövő sáskarákok az utóbbi években már több tudományos áttörésben segítettek — így egy szuperpáncél kifejlesztéséhez is nagy mértékben hozzájárultak — de a zsákmányát irtózatos sebességgel lesből vagy a homok alól kiugorva egy puskagolyó erejével leütő, vagy nemes egyszerűséggel csak átszúró állatok most látásuknak köszönhetően most akár az egyre gyakoribbá váló rákos megbetegedések korai stádiumban való felismerésében is segíthetnek.
- Egy állat, amely másképp látja a világot
- Navigációs menü Ellenőrző kérdések a A rákok rendkívül rákok látása.
- Szédülés és látásvesztés
- Fényérzékelés – Wikipédia
A fény kitinlencsén keresztül jut a sejtekhez. Itt a fényérzékelő sejtek nem süllyednek a testbe hanem kiemelkednek belőle, hogy több fény juthasson a szembe.
Minél több szem alkotja az összetett szemet, annál jobb lehet a kép minősége. A legtöbb rovar csak néhány milliméter, néhány centiméter vagy legjobb esetben néhány méter távolságra lát élesen.
Tüskésbőrűek[ szerkesztés ] A tüskésbőrűek törzsénél nem találunk látószervet, de valamilyen formában ők is érzékelik a fényt. Ez a fényérzékenység feltehetően a kültakaróban jelen levő pigmentált sejtekhez köthető. Az összetett szem is alaklátó szem, de a legtöbb szempontból tökéletlenebb működésű, mint a gerincesek hólyagszeme.
Posztapokaliptikus kutyamentés! Így látják a világot az állatok Pesthy Gábor Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén tájékozódik környezetében.
Két vonatkozásban viszont az ízeltlábúak mozaikszeme a fejlettebb. Egyrészt nagyobb az összetett szem látótere, másrészt az ízeltlábúak szeme gyorsan mozgó képek felbontását nagyobb sebességgel képes elvégezni, mint a gerincesek szeme.
Míg az ember, ha 1 másodperc alatt 24 képkockát lát, azt már folyamatos mozgásként érzékeli, addig a rovarok akár képkockát alacsony látásélesség képesek másodpercenként megkülönböztetni. Halak[ szerkesztés ] A halak hólyagszeme, a fejlábúak szemével ellentétben, nem a hám betüremkedése, hanem az agy kitüremkedése.
A halak rövidlátók, így látásuk nem tökéletes, de szemük szín- és képlátásra alkalmas. A kétéltűek látószerve igen fejlett, de csak a mozgást érzékelik.
Fényérzékelés
A kígyók két szemhéja átlátszó és összenőtt, ezért nem pislognak. Egyes madarakban a hipotalamusz bizonyos idegsejtjei érzékelik a koponyatetőn átszűrődő gyenge fényt.
Így érzékelik a kakasok is a hajnal közeledését.
