Agy látás nélkül

Ugyanakkor az agydaganat legjellemzőbb tünete, amely elsősorban az agyban megjelenő túlnyomásból fakad. Sokszor előfordul, hogy köhögéssel, tüsszentéssel jelentkezik a hasogató fájdalom, de a szakemberek az ébredés utáni fejfájást is ki szokták emelni mint jellemző vészjelzést.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a daganat megjelenése nem feltétlenül jár együtt fejfájással.

Szédülés, hányás: Szintén a koponyában jelentkező nyomásfokozódás következménye; rendszerint a reggeli órákban jelentkezik. A hányásnak természetesen számtalan oka lehet, az agydaganatot jelző hányásnak ugyanakkor sokszor nincs előjele, hirtelenül és váratlanul jön. A hányás mellett a rendszeres és folyamatos hányinger is jelezheti a tumor megjelenését.

Látászavarok: Ez a tünet sokféle formában jelentkezhet. Lehet egészen rendhagyó, így az oldalra nézés képtelensége, vagy a távolságok felmérésében jelentkező zavar, de gyakori jelenség a látóideg duzzadása, majd elsorvadása, amely előbb-utóbb vaksághoz vezet.

A keringési zavarral, amit a daganat megjelenése okoz, együtt járhat a látás rövid időre, másodpercekre való elvesztése is, de kettős látás is jelezheti a kóros szövetszaporulatot.

Epilepsziás roham, személyiségzavar: A későn jelentkező epilepszia sokszor a daganatos megbetegedés egyik tünete, de jóval bizarrabb és egyedibb tünetek is jelezhetik a betegséget. A személyiség megváltozása, a feledékenység, az ok nélküli cselekedetek, a koncentrációra való képtelenség mellett számtalan formában jelentkezhet a daganat növekedése, így a növekvő aluszékonyság is ide sorolható.

Bénulás: Sztereogramm és látás a tünettel többféle funkcióleállást vagy tompulást jellemezhetünk. Elsősorban a daganat növekedésével nő meg a bénulás esélye, amikor úgynevezett beékelődés jön létre. Ez azt jelenti, hogy a koponyában a nyomás fokozódásával az agyi állomány bepréselődik abba a részbe, agy látás nélkül az agy a gerincvelőhöz kapcsolódik. Ez akár a légzés leállásával is járhat.