Látás közvélemény-kutatások, Közvélemény-kutatás – felhívás Távszem felhasználók részére, Látás közvélemény-kutatások

Written by Vox Populi választási kalauz Összefoglalónk utoljára a Civitas augusztusi adatainak megjelenése után frissült. Azóta megjelentek még a Závecz RI augusztus közepi adatai is, az azokkal kapott eredményekről Facebook poszt ban számoltam be, a szeptember 1-én megjelent Republikon és Nézőpont adatokat pedig itt kommentáltam. A választókerületi határok Fidesznek kedvező megrajzolása miatt a jelenleg még elképzelhető szerény ellenzéki szavazatelőny mellett szinte biztosan megnyugtató Fidesz többséget hozna egy most vasárnapi választás a mandátumok megoszlása tekintetében.

1. Látás közvélemény-kutatások - Harcászat – professzionális szemvédelem különleges egységek számára
2. Újabb közvéleménykutatás állítja: nem Merkelék pártja a legnépszerűbb Németországban - miracles.hu
3. Közvélemény-kutatás – felhívás Távszem felhasználók részére, Látás közvélemény-kutatások

Már egy két százalékos belföldi ellenzéki vezetés mellett is a Fidesz — ellenzék 93 a legvalószínűbb eredmény a parlamenti mandátumok tekintetében a várható levélszavazatokat már látás közvélemény-kutatások véve, de az esetleg befutó német vagy roma nemzetiségi képviselőt még figyelmen kívül hagyvade ekkora előnye a közvélemény-kutatások szerint már nincs is az ellenzéknek. Nem véletlenül olvashattunk tehát a Fidesz megerősődéséről szóló beszámolókat tehát a tavasz során.

Ha figyelembe vesszük a járványhelyzet enyhülését, a jelentősebb ellenzéki kezdeményezések hiányát, a kormánypárt adóforintokkal korlátlanul támogatott kampányerőfeszítéseit, meg a gazdasági helyzetre vonatkozó népi értékelések valamelyes javulásátakkor nincs is ebben semmi meglepő. Sőt, talán inkább az az érdekes, hogy milyen kicsit erősödött a Fidesz első hat hónapjában mindezek nyomán.

A Bild am Sonntag megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a Zöldek országos választói támogatottsága 28 százalékra emelkedett, miután a párt a nyilvánosság előtt folytatott viták és nagyobb belső harcok nélkül eldöntötte, majd bejelentette, hogy az eddigi gyakorlattal szakítva kancellárjelölt vezetésével indulnak a szövetségi parlamenti Bundestag- választás kampányában, és a feladatot Annalena Baerbock társelnök vállalja el. A látás közvélemény-kutatások százalék 6 százalékpontos növekedés az egy héttel korábbi 22 százalékhoz képest, és a legmagasabb érték a Kantar brit multinacionális piackutató csoporthoz tartozó Emnid német közvélemény-kutató cég méréseinek történetében. A Kantar Emnid új adatai szerint a második helyen áll, támogatottsága egy hét alatt 2 százalékponttal 27 százalékra süllyedt.

Viszont a publikált közvélemény-kutatások trendvonala szerint most lényegében fej-fej mellett áll a látás közvélemény-kutatások ellenzék és a Fidesz-KDNP a várható belföldi szavazatarányokban. Az alábbi trendábránkon látható 48,2 százalékos kormánypárti előny a várható belföldi szavazatarányban már kb. Ez a trendvonal azonban csak egy felületes összegzése a megjelenő közvélemény-kutatások összességének, ami nem veszi figyelembe, hogy mikor melyik intézettől jelent meg több vagy kevesebb adat, és ezt több hónap adatainak figyelembevételével, nagyon lassú és fokozatos változások feltételezésével és extrapolálásával ellensúlyozza.

A várható eredményekkel kapcsolatos bizonytalanság nagy része abból fakad, hogy a különböző intézetek adatai, mint már évek látás közvélemény-kutatások, most is elég élesen különböznek egymástól, és ezért a közvélemény-kutatások átlaga — ami ban és ben elég jól jelezte előre az aktuális választási eredményeket — elég tág statisztikai hibahatárral rendelkezik. Erről a poszt végén sorjázó módszertani kitérőinkben olvashat többet. A várható mandátumarányok pedig nagyon gyorsan és hevesen mozdulnak el, ha csak látás közvélemény-kutatások is változik a közvélemény-kutatások átlaga egy amúgy viszonylag szoros versenyállás mellett.

Ezért még bőven hibahatáron belüli ingadozások is egészen más parlamenti erőviszonyoknak felelhetnek meg. Remek hír a fogadási irodáknak, hogy — hacsak valami komoly politikai földcsuszamlás nem következik még be addig — a körömrágó izgalmak velünk maradhatnak egészen a jövő áprilisra várt választásokig.

Abban viszont valamennyi publikált adat egybecseng, hogy az év első négy hónapjában beérte és meghaladta a Jobbik támogatottsága a Demokratikus Koalícióét.

A legutóbb megjelent vizsgálatok szerint a nyáron újra megfordult ez a trend, de ez ábráinkban még nem érzékelhető a DK előrelépését mutató kutatások egyelőre legalábbis kis száma miatt. Ugyanakkor a Momentum és az MSZP támogatottsága hibahatáron belül, de annál kitartóbban csökkenni látszik, a náluknál kisebb pártoké pedig stagnál.

Közvélemény-kutatás: A magyarok fele alapvetően elégedett a járványügyi intézkedésekkel Hiszen — mint alább ábráink is mutatják — ritkán tart pár hónapnál tovább egy-egy politikai trend, mint amilyen a Fidesz nyarán kezdődött visszaesése volt. A Závecz RI február eleji adatai valóban jeleztek is egy enyhe Fidesz erősödést január elejéhez képest, a márciusi meg április látás közvélemény-kutatások számok pedig még egy hajszállal hozzá is tettek ehhez. Ám a decemberi és az áprilisi Závecz adatokat összehasonlitva még mindig inkább az ellenzék előnye nőtt.

Alább további részletekkel szolgálok az egyes pártokra vonatkozó trendekről, és részletesen elmagyarázom a fenti összegző megállapítások mögötti számításokat. Akit csak a lényeg érdekel, az bátran látás közvélemény-kutatások ki a poszt végén hosszan sorakozó módszertani kitérőket. Az első két kitérő azonban olyan a szélesebb közönség számára is izgalmas kérdéseket is érint, mint hogy miért különböznek egymástól annyira a különböző közvélemény-kutatók eredményei, és hogy miért lehet ennek ellenére némi bizodalmunk abban, hogy segítségükkel valamelyest megérthetjük azt, hogy miként alakulnak a választási esélyek ma Magyarországon.

A többiek viszont tényleg csak azokat a technikai kérdések iránt érdeklődő olvasókat fogják izgatni, akik utána akarnak számolni az itt leírtaknak, illetve látni szeretnék az elemzés teljes módszertani látás közvélemény-kutatások, hogy annak helyességéről meggyőződhessenek.

Látás közvélemény-kutatások

Közvélemény-kutatási összefoglalónk azért készül el rendszeresen, mert egyre nehezebb tájékozódni Magyarországon arról, hogy vajon miként is alakul egyes politikai pártok támogatottsága a választóközönségben.

A különböző intézetek által gyűjtött adatok rendszertelenül jelennek meg, sokszor zavarba ejtően különböznek a szalagcímek és a részletek, többféle adatsort közölnek, és ezek nem mindig hasonlíthatók össze közvetlenül egymással, illetve a választási eredményekkel. Hol harminc, hol negyven, hol ötven százalék körüli számok jelennek meg például a Fidesz neve mellett pusztán amiatt, hogy más-más bázison számított eredményeket mutatnak be a látás közvélemény-kutatások számsorok.

Az adatok néha gyorsan, néha több hetes késéssel jelennek meg a vizsgálat után, és egyre inkább előfordul az is, hogy soha.

Az emberi test A látás 1 rész

Az ábrákban megjelenő adatokat és technikai információkat itt találja meg, ha klikkel egyet az elszínezett szavakra. Ezen belül a nagyobbik Excel állományban megtalálja az összes információt úgy, ahogy az eredeti forrásokban megjelentek, forrás, módszertan, adatfelvételi dátumok, és az esetleg más forrásokból szerzett kiegészítések pontos feltüntetésével.

Nagy felbontású ábráimat innen töltheti le. Ez az összefoglaló Kormánypárti megugrás és visszaesés ban Fenti ábránkon a sok közvélemény-kutatást mintegy átlagoló trendvonalak maximum két százalékkal, de inkább kevesebbel tévesztik el a es választás négy jelenleg várható főszereplőjének a közelmúlt három országos szavazásán ténylegesen elért eredményeit.

Látás közvélemény-kutatások. Közvélemény-kutatási összefoglaló, május 3. – Vox Populi

Ez alighanem kisebb, mint amennyit az átlagember tévedne akkor, ha hirtelenjében, közvélemény-kutatások ismerete nélkül, saját kútfeje alapján saccolná meg, hogy milyen szavazatmegoszlás várható egy-egy országos választáson. Látás közvélemény-kutatások ebben az értelemben tehát van a kutatásoknak, és minden jel szerint követik is a pártnépszerűségek hullámzását, hiszen zömében helyesen mutatták azt, hogy a tavaszi európai parlamenti választáson mennyire más eredményt fognak elérni az egyes pártok, mint a áprilisi országgyűlési választáson ld.

Figyelemreméltó, hogy a trendvonalas ábrákban a Fidesz népszerűségi görbéje vége óta igazából csak egyszer emelkedett, méghozzá a járványellenes korlátozó intézkedések A Publicusnál egy A többi intézetek nyilvános adatai pedig nem mi szükséges a látás kezeléséhez informatívak a megugrás időpontja tekintetében, erre ld.

Látás közvélemény-kutatások intézetek, legalábbis egyes publikációikban, egy második Fideszes növekedési időszakot is láttak tavaszán, amikor végre elkezdtek kedvezőbben alakulni a járványügyi adatok a harmadik látás közvélemény-kutatások csúcsához képest, és az oltási kampány is felpörgött.

Az utóbbi hetekben attól függően tűnik fel vagy tűnik el az adatokban ez a fordulat, hogy éppen melyik intézettől jelentek meg adatok. De még amikor látszik is ilyen fordulat a mostani összegzés szerint éppen igenakkor is csak szemkészítés áfonya elmozdulás volt a Fidesz irányába, párhuzamosan azzal, ahogy egyrészt a fő látótér bizalommásrészt a kormányzati járványkezelés lakossági megitésése is kedvezőbbé vált.

Nem lehet bíztató a Fidesz számára, hogy az elmúlt években csak a tavaszihoz hasonló külső sokk tudta komolyabbban növelni a kormánypárt népszerűségét. Ráadásul a tavaszi megugrás mértéke Magyarországon inkább csak közepes volt, mint ahogy a kormányintézkedések lakossági megítélésével kapcsolatos közvélemény-kutatásokból sem rajzolódott ki olyan általános elégedettség ezekkel, mint például — a járvány korai szakaszának rettenetes statisztikái ellenére — Látás közvélemény-kutatások.

A magát a propaganda erőfeszítések középpontjába állító miniszter-elnök személyes népszerűségének emelkedésére utaló adattal sem állt elő senki júliusa előtt akkor viszont igenpedig a kormányzati megrendelésre dolgozó kutatóintézetek weboldalai extra erőfeszítéseket mutattak ebbe az irányba. Végül pedig ahogy az első Látás közvélemény-kutatások hullám sikeres kezelése felett érzett megkönnyebbülés elpárolgott, a válsághelyzet gazdasági-társadalmi következményeinek kezelése feletti elégedetlenség került előtérbe.

Valójában az Eurobarométer sorozat 21 országra kiterjedő vizsgálatának már a április végi adatai szerint is hazánk a saját kormányával legkevésbé elégedett öt ország közé tartozott, ahol a járványügyi kormányintézkedéseknek szemgyakorlat a látáshoz több gazdasági kárát, mint egészségügyi előnyét vélte felfedezni a közvélemény erre lásd a járványhelyzet hatásaival foglalkozó korábbi posztunkat.

Ezáltal a különböző cégek adatai közti különbségek jelentősen csökkentek ebben az időszakban. Minél több pártpreferenciája tekintetében hallgatag embert bírt szóra egy közvélemény-kutató a első felében, annál jobbnak látta a Fidesz és a Kutyapárt versenyhelyzetét a DK-hoz, MSZP-hez és Párbeszédhez képest. Viszont ugyanezek az intézetek másoknál nagyobb kormánypárti visszaesést és ellenzéki gyarapodást is regisztráltak második látás közvélemény-kutatások.

Talán arról lehetett szó, hogy az ingadozó elkötelezettségű emberek nyarán inkább a Fidesz és a Kutyapárt, mint az ellenzék felé hajlottak, az év végére viszont kiegyenlítetté vált a helyzet e tekintetben. Nehezebb magabiztosan nyilatkozni a első négy hónapjában történtekről. A szokottnál is kevesebb közvélemény-kutatási adat jelent meg, és az is főleg a Závecz RI-től.

Ők es közleményeikben a Fidesz megerősödését emelték ki, amit a Medián adatai is megerősítettek. Az IDEA, a Publicus és a Republikon adataiban viszont — decemberhez képest — semmi nyoma nem volt ennek áprilisa előtt. Posztunk végén a módszertani kitérők magyarázzák el, hogy decemberben és időről-időre azóta is a ténylegesnél nagyobb ellenzéki előnyt mutathattak látás közvélemény-kutatások közvélemény-kutatások, a biztos szavazók közt pedig még csak mostanában érhette be az ellenzék a Fideszt.

Viszont a Fidesz továbbra is nagy reményeket fűzhet viszont a várakozások szerint alighanem gyors nyugat-európai gazdasági újrakezdés és a hazai korlátozó intézkedések feloldása nyomán őszére első felére várható komoly gazdasági fellendüléshez.

Attól azonban már nagyon messze van, hogy az egységesen — közös jelöltekkel vagy akár közös listával — induló ellenzékkel szemben kétharmados parlamenti többségre tehessen szert látás közvélemény-kutatások. Ennyivel pedig csak a decembere előtti ellenzéki letargia idején vezetett a kormánypárt.

Az ellenzéknek viszont a minimális parlamenti többség megszerzéséhez is alighanem nagyobb szavazatelőnyre lesz szüksége jövő tavasszal, mint amekkorát a márciusi adatokban láthattunk, amikor jelen tudásunk szerint a mélyponthoz közelített az egészségügyi és társadalmi válsághelyzet.

Egyik oldal sem látszik tehát esélyesnek arra, hogy ben kétharmados többséget szerezzen az országgyűlésben. A minimális többség megszerzéséhez szükséges jobb hajrához pedig a Fidesz oldalán látszik inkább a természetes felhajtóerő. Az már más kérdés, hogy ki tudják-e használni ezt, és van-e még valami eddig nem látott adu az ellenzék tarsolyában. Az ellenzéki pártok támogatottsági adatai Az ellenzéki oldalon a tervezett közös indulás miatt inkább csak az előválasztási esélyek és a látás közvélemény-kutatások helyek elosztása szempontjából érdemel figyelmet az egyes pártok népszerűsége.

A Jobbik adataiban szerények az intézetközi különbségek azóta, hogy az Iránytű ritkán publikál, a Nézőpont és a Századvég pedig teljesen felhagyott az egyes látás közvélemény-kutatások pártokra vonatkozó számok közlésével.

A as választást követő tízegynéhány hónapban harmadára csökkent a párt támogatottsága, amit a közkérdezések adatai nem is tudtak teljes mértékben megragadni. A Demokratikus Koalíció jobb eredményt ért el a tavalyi Európai Parlamenti választáson, mint a közvélemény-kutatások alapján vártuk volna, de az idősorok szerint ezt az eltérést főleg a párt népszerűségének hirtelen megugrása okozhatta a kampány végén, plusz esetleg az EP választások alacsonyabb részvételi aránya és a DK-szavazók esetleg elképzelhetően kiemelkedő aktivitása A növekedés zöme az Európa Parlamenti választás körüli, Dobrev Klára kampányával fémjelzett látás közvélemény-kutatások esett.

A Momentum felívelő szakasza a as parlamenti és a es helyi választások közötti időszakra esett. A Momentum és a Jobbik ellentétes pályája az utóbbi hónapokban kézenfekvően magyarázható azzal, hogy kampányaik más-más témát helyeztek középpontba, és a korrupció kérdésköre a megélhetési kérdéseknél kevésbé kelti fel az állampolgárok figyelmét.

Az MSZP és a Párbeszéd külön-külön támogatottságáról nem minden közvélemény-kutató szokott beszámolni. A Párbeszéd intézettől függetlenül mostanában már inkább kettő, mint egy százalékon áll. Az MSZP tekintetében viszont igen nagyok és szisztematikusak a különbségek a Publicus és kisebb mértékben még az Idea, a Republikon és a Závecz RI magasabb, illetve a Nézőpont és helyenként a Medián meg az Iránytű alacsonyabb becslései között.

Minden közvélemény-kutató adatai mutatták a párt visszaesését az európai választás előtti hetekben, de csak a Nézőpont és a Századvég találta el, hogy milyen mélyre esett vissza a kettős az akkori választáson. Abban azért vigaszt találhat a jelenlegi szocialista vezetés, hogy irányításuk alatt is csak annyit esett vissza az MSZP népszerűsége, mint Mesterházy Attila elnöksége idején ősze és júniusa között.

Szintén nagy vesztese az elmúlt éveknek az LMP. Látás közvélemény-kutatások a teli rabszolgatüntetések idején állt meg népszerűségük hanyatlása a közvélemény-kutatásokban talán amiatt, hogy az akkor nagyon prominens szerepet vivő Hadházy Ákost és Szél Bernadettet akkor még mindig az LMP-hez sorolta a közvélemény tekintélyes része.

Látás közvélemény-kutatások Látás közvélemény-kutatások. Közvélemény-kutatási összefoglaló, május 3.

Az európai választások óta nagyon lassúvá vált ugyan a lejtmenet, de kevés jót ígér a pártnak az, hogy májusában mennyire túlbecsülték őket látás közvélemény-kutatások közvélemény-kutatások. Összességében tehát az adatok azt sejtetik, hogy elég nagy tévedési és vita-lehetőséget vállalna fel az, aki a közvélemény-kutatások alapján szeretné eldönteni, hogy melyik ellenzéki párt hány közös jelöltet állítson.

Amikor egy párt felfelé kapaszkodik, mint az LMP vagy a Jobbik elején, vagy a DK és a Momentum a es EP választások előtt, akkor a közvélemény-kutatások ezt észreveszik, de valamiért alábecsülik a mértékét. Ugyanígy, amikor egy párt hanyatlik, mint a Jobbik és az MSZP a es európai választás előtt, akkor a közvélemény-kutatások észreveszik ezt, de nem eléggé.

A közvélemény-kutatások tehát látás közvélemény-kutatások, de ráhagyással kell tekinteni az eredményeikre, és balgaság olyan precizitást várni tőlük az egyes ellenzéki pártok támogatottsága tekintetében, mint amit a statisztikai hibahatár mutat. Egyelőre csak futottak még, de lehetnek még ben főszereplők A két nagy blokktól független választási indulást tervező MKKP Magyar Kétfarkú Kutya Párt és Mi Hazánk közvélemény-kutatási adatai is elég szisztematikus intézet-közi különbségeket mutatnak.

Bár az ok nem világos, politikai motivációt itt csak nagy képzelőerővel lehetne az eltérő adatok mögé képzelni. Feltűnő, hogy a Nézőpontnál és a Mediánnál is akkortájt nőtt különösen nagyra az MKKP-t támogatók aránya, amikor a személyes kérdezésről áttértek a telefonosra.

Meglehet, kisebb arányban tárcsáznak vezetékes számokat, mint a Publicus Intézet, és a Mediánról azt is tudjuk, hogy ők a Publicus-szal ellentétben felsorolják a választható pártok listáját, ha a megkérdezett nem mondja be kapásból, hogy melyik pártra szavazna, és ennek nyomán is ellentétes irányban változik a Kutyapárt aránya a különböző intézeteknél.

Jelenlegi helyzete alapján mindkét pártnak reális esélye lehet a parlamentbe kerülésre ben.

Ezért ennek a két pártnak az adatai arra utalnak leginkább, hogy a különböző intézetek közti módszertani különbségeknek a nagyközönség által kevéssé ismert és igazából semmit nem mondó látásbetegségek születésétől fogva — a Kutyapárt esetében látás számokban pártpreferenciát jelentő megkérdezettek arányának jelentős különbsége egyfelől a Medián és Nézőpont, másrészt pedig a Publicus között, ami miatt a főleg bizonytalan preferenciájú kutyapárti szimpatizánsok nagyobb eséllyel nyilatkoznak meg az előbbiek, mint az utóbbi vizsgálataiban — többet magyaráznak a publikált adatok fel-le látás közvélemény-kutatások, mint bármilyen valós trend a támogatottságukban.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy haszontalanok lennének a két párt támogatottságával foglalkozó közvélemény-kutatási adatok. Hiszen pont ezekből látható az, hogy valószínűleg semmilyen érdemi változás nem következett be a Kutyapárt és a Mi Hazánk támogatottságában eleje óta.

Ez pedig pont olyan hasznos információ, mint annak ismerete, hogy a mai magyar közvélemény-kutatások átlaga valóban észreveszi azt, amikor tényleg érdemben változik egy párt támogatottsága, viszont rendszeresen alábecsülik a változások hevességét.

Az összefoglaló tartalmi része itt véget ér. Következnek a módszertani magyarázatok a poszt látás közvélemény-kutatások szereplő általánosításokra azzal kapcsolatban, hogy mennyire szoros és bizonytalan a két nagy választási szövetség látás közvélemény-kutatások állása.

Ezek a fejtegetések talán nem minden ponton lesznek közérthetőek, de laikusoknak is érdemes lehet legalább az első kettőt elolvasni. Az alábbi ábrák az összes rendelkezésre álló adatot bemutatják, amivel vizsgálhatjuk a kérdés megfogalmazásának hatását. A hatpárti ellenzék a Fidesznél hajszállal több új támogatóra talál, ha így teszik fel a kérdést, de a megfigyelt ellenzék-Fidesz arányra összességében elhanyagolható a kérdésfeltevés hatása.

A Medián tavaly év végi vizsgálataiban a megszokottól novemberben az egyik, decemberben meg a másik irányban eltérő eredményt kaptak ugyan, de ez a szabályt egyértelműen erősítő kivétel volt, mivel egy olyan kapcsolatos módszertani kísérlet állította elő, amely pont hogy megerősítette azt a feltevést, miszerint a közös lista emlegetése csupán jobban mozgósítja a szavazókat mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldalon.

Ráadásul a hetek múltával az is egyre inkább csökkeni látszik, hogy mennyivel több embert mozdít meg a közös listás kérdés. A választóközönség láthatólag egyre jobban hozzászokik az ellenzék közös indulásának gondolatához, és már akkor is azt feltételezi, ha a kérdés szövege erre nem is figyelmezteti. Az látás közvélemény-kutatások ábra már így, mindent egy ábrába zsúfolva mutatja a es választáson várhatólag induló pártok és pártszövetségek pillanatnyilag várható szavazatarányait az összes eleje óta megjelent közvélemény-kutatásokban.

Újabb közvéleménykutatás állítja: nem Merkelék pártja a legnépszerűbb Németországban

Véleményem szerint ez még mindig jobb megoldás, mintha valamelyik intézet adatait nem helyeznénk be az összképbe valamilyen módszertani ok miatt, és ezért az olvasónak kellene találgatnia azt, hogy az vajon miként illeszkedik az összképbe.

Ugyanakkor a Nézőpont adatok értelmezésében tényleg némi extra óvatosság indokolt. Legutóbbi közleményük sajnos nem tér ki arra, hogy vajon most is így jártak el, és arra sem, hogy milyen válaszmegoszlást kaptak akkor, ha egy hagyományos, az egyes ellenzéki pártok külön-külön indulásával számoló választási kérdést tettek fel a megkérdezetteknek. Második módszertani kitérő: Miért mutatnak mást a különböző intézetek mérései, és mire jó a mozgóátlag?

Közvélemény-kutatási összefoglaló, 2021. augusztus 22.

A fenti ábrából leolvashatjuk, hogy a megjelent adatok trendje szerint jelenleg látás közvélemény-kutatások. Ez persze csak a személyesen leadott tehát a levélszavazatok nélkül számolt listás szavazatok várható megoszlására vonatkozik, ám, amint azt itt megmutatomebből az egyéni kerületi eredmények alakulása némi számolgatással már kikövetkeztethető. Ezért a várható eredmények megbecslésénél az a lényeg, hogy a két nagy pártszövetség közti különbséget az ellenzék pillanatnyi előnyét mérjük fel pontosan.

A nehézség az, hogy ezt a perdöntő százalékot meglepően nagy bizonytalansággal lehet csak kibányászni a közvélemény-kutatásokból.

Az ok a különböző intézetek mérései közti különbségek nagysága.