Keleti belátás, Mik a látásunk jellemzői

Keleti belátás, Tartalomjegyzék

Nyugati gondolkodási minták és személyiségstruktúrák, — kihívás a buddhista tanítók és tanítványok számára Ha nyugati emberek tanulmányozzák a buddhizmust, természetes, hogy a saját kulturális szűrőjükön keresztül fogják értelmezni a szavakat és fogalmakat.

A buddhista fogalmak azonban egy nagyon különböző keleti kulturális és filozófiai háttérből származnak, melyet itt Nyugaton nehezen értünk ösztönösen. Nem csak a fordításról van szó.

Még a legjobb fordítás is félrevezethet. Úgy véljük, ismerjük a fordításban használt szavakat, mégis meglehet, hogy nem értjük teljes keleti belátás a jelentésüket.

Nem vagyunk tudatában annak, hogy abban a gondolkodási rendszerben, amelyből származnak, mást jelentenek. Ez nehézséget okozhat a buddhista tanítóknak és tanítványoknak, nem lévén tudatában a lehetséges félreértéseknek.

A gyakorló buddhistává válásom útján keserűen megtapasztaltam ezt, ezért alaposan tanulmányoztam mindkét rendszert annak érdekében, hogy képes legyek közvetíteni a kettő között, előmozdítandó a kölcsönös megértést.

Cluj, Főtér 4. Aradi séta husvétvasárnapján Horogkeresztes egyenruha az aradi korzón — Színházi előadás este 8 órától hajnali 2 óráig Arad, április Lásd még: Vipasszaná mozgalom és Buddhista modernizmus A vipasszaná kifejezés a Vipasszaná mozgalomnak köszönhetően vált népszerűvé az es években Burmában.

E tekintetben Govinda láma nyomdokait követem, akinek születése Ma egy meditációs központ vezetője, buddhista tanító, konfliktustanácsadó, pszichoterapeuta és vezetőfejlesztő coach vagyok felfedezte a rövidlátást svájci Schaffhausenben, immár több mint két évtizede.

Egy gondolatkísérlet Előadásomban egy példa segítségével szeretném bemutatni, mennyire eltérhet az értelmezés a keleti-buddhista és a nyugati-keresztény gondolkodási rendszerben. Annak érdekében, hogy saját maguk is megtapasztalhassák ezt, meghívom Önöket, hogy kövessenek egy gondolatkísérletben.

Felolvasom Őszentsége a Dalai Láma egy mondását; először csak az első részét, és arra kérem Önöket, hogy fejezzék be a megkezdett mondatot úgy, ahogy először keleti belátás jut.

Jegyezzék fel, hogyan folytatnák a mondat felolvasott első felét. Most pedig felolvasom a mondat második részét, és kérem, vessék össze a következtetésüket a Dalai Láma javaslatával. Ezért arra kell törekednünk, hogy képezzük a tudatunkat annak belátásában, hogy nem létezik elkülönülten.

Potyautasokkal Szlovéniában – 1. rész

Saját magamon is elvégeztem ezt a kísérletet, és tanulmányoztam a tudatom reakcióit annak érdekében, hogy rábukkanjak a nyugati gondolkodásminták mibenlétére. Ha nem buddhista módon gondolkodom, akkor abból az állításból, hogy nem lehetek boldog mások nélkül, arra jutok, hogy ápolnom kell a kapcsolataimat. Az a buddhista látásmód, amely a Dalai Láma mondásában megnyilatkozik, más megközelítéshez, az igazság egy mélyebb szintjére vezet el: azért nem lehetünk boldogok mások nélkül, mert emberként nem is létezünk másoktól elkülönülten.

E példán keresztül jól szemléltethetők a nyugati-keresztény és a keleti-buddhista gondolkodási rendszer különbségei.

a fogak hatása a látásra

A nyugati mintájú gondolkodásban a figyelmem kifelé irányul. Ösztönösen megvizsgálom a kapcsolati hálómat, keleti belátás felteszem a kérdést, hogy van-e valahol gyengeség vagy probléma.

A tudatom létrehoz valami külsőt, amivel foglalkozhat. Analitikusan elemzem a problémát, hogy megtaláljam, mit lehetne tenni a gyakorlati megoldása érdekében. Ezzel szemben a keleti-buddhista rendszerben gondolkodva a figyelmem befelé irányul. Képeznem kell a tudatomat, hogy belássam az igazságot: emberként nem létezhetünk elkülönülten. Itt a megközelítés az, hogy nem a problémával foglalkozunk, hanem lehatolunk annak egyetemes gyökeréig. A probléma megszüntetésére irányuló törekvés helyett elfogadjuk magát a problémát annak érdekében, hogy mélyebb belátásra juthassunk a létezés természetét illetően.

A gyakorlati teendő a tudat képzése, aminek a végső célja, hogy az egyetemes igazsággal összhangban éljük és tapasztaljuk meg az életet.

Ezeket fogom most egyenként bemutatni, hogy rámutassak a két rendszer különbözőségére és a félreértés veszélyeire. A tudatból ered a boldogságunk és a boldogtalanságunk egyaránt. Ez a gondolkodásmód teljességgel szokatlan a nyugati ember számára.

Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

Mi tényekben és cselekvő emberben gondolkodunk; elkülönítünk egyedi okokat, amelyeket felelősek gondolunk a cselekvő fellépésünkért. Így nem kell kiszolgáltatottnak éreznünk magunkat, hanem stratégiákat alkothatunk a probléma kezelésére. Mindezt kivetítjük egy külső forrásra. Amikor egy nyugati ember azt hallja, hogy mindennek az oka a tudatban van, könnyen úgy érti, hogy az egyén személyesen felelős a világ minden bajáért.

És ez így nyilván nem igaz. A nyugati ember dualista módon gondolkozik: vagy ez, vagy az. Alany vagy tárgy.

receptek a látás rövidlátásának helyreállítására

Képezni a tudatunkat tehát nem azt jelenti, hogy megtanulunk egy új elméletet, hanem hogy alapvetően megváltoztatjuk azt, ahogyan az életet tapasztaljuk, és megváltoztatjuk a viselkedésünket. Hogyan tudjuk ezt megtenni? Úgy, hogy képezzük a tudatunk azon képességét, hogy felismerje azt, ami valójában van. Bár gyakran úgy gondoljuk vagy érezzük, hogy különállóak vagyunk másoktól, és megpróbálunk ennek megfelelően élni, ha mélyebbre tekintünk, más belátásra jutunk.

Keleti Ujság, január ( évfolyam, szám) | Könyvtár | Hungaricana

Nem is lehetséges életben maradnunk a többi ember nélkül. Mindannyian ugyanazt a levegőt lélegezzük, ugyanazon a bolygón élünk, és szenvedünk a klímaváltozástól. A globalizáció egyre világosabban megmutatja ezt. Teljes mértékben függünk egymástól, akár akarjuk, akár nem.

Lásd még: Vipasszaná mozgalom és Buddhista modernizmus A vipasszaná kifejezés a Vipasszaná mozgalomnak köszönhetően vált népszerűvé az es években Burmában. A nyugati elvont társadalmakban a vipasszaná az érzelmek kezelésének gyakorlati módjává vált. A Vipasszaná mozgalomban a hangsúly a Szatipatthana-szuttán és a tudatosság használatán van, ahhoz, hogy elérjék a belátást az önkép állandótlan természetébe. Vipasszaná meditáció[ szerkesztés ] A vipasszaná meditációban a légzés tudatossága technikát használják, amit ötvöznek az mulandóságon való elmélyüléssel.

Rendszerfenntartási perspektíva más választásunk, minden létezés kölcsönösen függ egymástól.

Más lények által keletkezik, és más lények tartják életben. Ez az igazság érvényesül mindig és mindenütt.

Keleti Ujság, Ostromokat, innelyek városi otthonaikban támadják meg az erdélyi magyarságot. A támadási lendület uj lesz, a folyamat azonban elég régi és szá­munkra elég ismerős ahhoz, hogy kétségbeejtő meglepetések már ne érhessenek. Az erdélyi városok elromanizálásának a gyorstempóju törekvése megindult az impériumváltozás jogi mcgpecsételése, tehát a békekötés előtt s pil­lanatnyi lankadás nélkül tart.

Ezért kell, hogy gyakoroljuk a tudatunkat a valóság felismerésében, a belátásban. A szenvedésünk abból ered, hogy a gondolkodásunk nincs összhangban azzal, ami valóban van.

Élménykavalkád a Mecsek keleti tájain

De mi az, ami valóban van? Mi a valóság vagy igazság? Itt ismét alapvető különbségek vannak a két gondolkodási rendszer között. Nyugaton az igazság ténykérdés. Az a valóságos, ami érzékszervek útján érzékelhető, és aminek a léte a tudomány empirikus módszereivel igazolható. Ha ez nem áll fenn, akkor hitbéli kérdésről van szó, amely valóság a vallás felségterületére tartozik.

A buddhizmusban a valóság vagy igazság csak szubjektív úton, a saját létezésünkbe való mély belátás révén található meg. Ez nem hit, hanem megtapasztalás kérdése. A Buddha következetesen távol tartotta magát mindenfajta metafizikai spekulációtól, és így tesz a Dalai Láma is.

Az ország legszebb túrabélyegzői várnak a Kohász Kéktúrán

A megvilágosodás folyamatában a Buddha a szentiratok szerint mindentudóvá vált. Ez nem azt jelenti, hogy mindent tudott volna egy enciklopédiai tudás értelmében. A szútrák arról számolnak be, a látási egység jó szert tett a valódi tudásra három aspektus vonatkozásában.

Az első: az állandótlanság valódi tudása. Semmi sem maradandó, sem alany, sem tárgy, sem test, sem lélek, sem tudatosság. Nem létezik szubsztancia, csak dinamikus folyamat. Létezik ugyan egy folytonosság a változásban, de nem létezik egy olyan maradandó szubsztancia, amely a tárgya lenne ennek keleti belátás változásnak.

Keleti belátás Vipasszaná mozgalom

A második: a kölcsönös függőség valódi tudása. Ahol ok van, ott következmény is van, és ahol következmény van, ott van ok is.

  • Házilag feltehető hővédő ablakfólia Fóliás Juci webáruházából Melyik dc-fix hővédő ablakfóliát válasszam?
  • Tartalomjegyzék Keleti belátás, Házilag feltehető hővédő ablakfólia Fóliás Juci webáruházából Túraajánlat Élménykavalkád a Mecsek keleti tájain Zúgók, vízesések, meseszép völgyekben megbúvó kis falvak, pompás panorámájú kilátók, valamint egy erdős hegyoldalban álló erősség várja keleti belátás Kelet-Mecsek felfedezőit.
  • Tovább A zsákfalu felső végénél találjuk a pisztrángos tavakat, ahol szezonban meg is kóstolhatjuk a frissen elkészített halat.
  • Vipasszaná – Wikipédia
  • Élménykavalkád a Mecsek keleti tájain
  • Keleti belátás, Mik a látásunk jellemzői
  • Látás helyreállítása foltos módszerrel

Minden egymástól kölcsönös függésben létezik. A harmadik: a szenvedés gyökerének valódi tudása. A szenvedés a szellemi vakságunkból ered, a valóság fel nem ismeréséből.

lehet-e vitaminokat inni a látáshoz

A keleti-buddhista rendszerben felismerni a valóságot az élet alapvető törvényszerűségeinek belátását keleti belátás, és azt, hogy ezekkel összhangban élünk. Az az igaz és valódi, ami egyetemes érvényű; ami bármikor, bárhol, bárki által felismerhető. Ennek nincs köze az intellektuális tudáshoz.

Egy ilyen alapvető törvényszerűség az egymástól való kölcsönös függőségünk, aminek következtében nem lehetünk boldogok a többi ember nélkül. És ezt, ahogy arra a Dalai Láma utal, be kell, hogy lássuk. E szavakat is másként értjük a keleti-buddhista és a nyugati-keresztény gondolkodásban. A nyugati ember számára a belátás, felismerés intellektuális erőfeszítés eredménye; gondolkodás és fogalmi megértés útján történik. A keleti-buddhista rendszerben másról van szó; a fogalmi gondolkodást meghaladó mély belátásról keleti belátás tudat önmagára való fókuszálásra révén.

Így ébredhetünk rá a valóságra. Ez egy a teljes lényünket átalakító tapasztalás, a test, beszéd és a tudat szintjén egyaránt. A belátásnak ezt a formáját gyakorolni kell, nemcsak a buddhistáknak, de valamennyi embernek, mert modern világunkban az első megközelítésünk a fogalmi gondolkodás. Ha nem így lenne, a világ jobb hely lenne.

A keleti-buddhista rendszerben a szellemi gyakorlás és a politikai cselekvés nem jelent ellentétet; ezt mutatja a Dalai Láma átfogó részvétele a világban. Sőt, a politikai cselekvés csak úgy tud termékeny lenni, ha összhangba kerül az élet alapvető törvényszerűségeivel és a bölcsességgel; ehhez pedig szellemi gyakorlásra van szükség. Ha a keleti belátás ember nem ebben az egészleges látásmódban gondolkodik, hanem megmarad a dualista gondolkodásban, a keleti belátás szellemi gyakorlás útján megváltoztatni kívánó buddhista megközelítés irracionálisnak, keleti belátás idealisztikus álomnak tűnik számára.

Navigációs menü

Összefoglalás Most pedig összefoglalnám a két gondolkodási modell különbségeit. A nyugati gondolkodás dualista megközelítésen alapul. Az eredetét a kereszténység szentirata írja le. A Biblia szerint Isten megteremtette az embert, és felhatalmazta, hogy uralkodjék a földön. Ha a nyugati világba születünk — keleti belátás attól, hogy hiszünk-e a Szentírásban, vagy sem —, ez a dualisztikus, teisztikus gondolkodásmód fog meghatározni bennünket.

Teremtő és teremtmény, ember és természet, test és lélek, alany és tárgy ebben a gondolkodásban elválik egymástól, különálló entitás. Ez a felfogás több mint kétezer éve működik.

Ez a felelős azért, hogy tőlünk különbözőként tekintünk a természeti erőforrásokra, sőt a saját testünkre is. Az alanynak a tárgyhoz való viszonyulását a nyereség, a funkcionalitás határozza meg.

Account Options

Az egyéni tudat kihasadt az egyetemes tudattal való egységből, és úgy tűnik, mintha különböző lenne attól. A keleti-buddhista értelmezésben a valóságot egy állandó dinamikus folyamatként fogják fel, amelyben van folytonosság, de nincs abszolút értelemben vett kezdet és vég.

Minden az átalakulás folyamatában van, statikus lény nem létezik. Innen nézve nem lehetséges dualizmus.

  • Я верну вам деньги», - сказал ему Стратмор.
  • Интуиция подсказывала ему, что в глубинах дешифровального чудовища происходит что-то необычное.
  • Дайте ему то, чего он требует.
  • Buddhista Misszió - Nyugati gondolkodási minták és személyiségstruktúrák,
  • Vipasszaná mozgalom - Keleti belátás
  • Visszanyeri a jó látást

Alany és tárgy, test és tudat, ember és természet, növények, állatok és emberek — mind a mulandó élet különböző formájú kifejeződései. A valódi keleti belátás tekintve ugyanakkor nem különböznek egymástól.

Ez azt jelenti, hogy semmi nem létezik elkülönülten, és semmi nem tart örökké — ez a valódi létezésük. A keleti-buddhista rendszer nem-kettős és nem teista. Remélem, sikerült bepillantást engednem abba, hogy a keresztény-nyugati és a keleti-buddhista gondolkodás mennyire különböző logikát követ.

Amikor nyugati emberként buddhista tanításokat hallunk, az ösztönös reakcióink a saját gondolkodási rendszerünkön alapul. Úgy fogjuk érteni a Buddha-Dharmát, mint puszta elméletet vagy ideológiát, amit vagy elhiszünk, vagy sem. Vagy úgy tekintünk rá, mint morális felhívásra, amelyet követnünk kell. Ez természetes, nincs okunk ítélkezni e fölött. Keleti belátás lényeg az, hogy a buddhista tanítók tudatában kell legyenek ennek.

nézd meg a gyertya myopia

Annak számára, aki beleszületett a buddhista kultúrába, a Buddha-Dharma fogalmai eleven tapasztalások. Az ő szemében a nyugati gondolkodásmód lesz puszta elmélet vagy ideológia, ami ugyanakkor a nyugati ember számára annak módja, ahogy ő éli és tapasztalja az életet.

Negatív következmények Ha nem vagyunk tudatában ezeknek a különbségeknek, az negatív következményekkel járhat. Legrosszabb esetben épp az ellenkezője történik annak, mint ami a Buddha célja volt, nevezetesen, hogy megszabadítson bennünket a szenvedéstől. Most — közeledve előadásom végéhez — szeretném felvázolni ezt a veszélyt.