Látás az agy melyik része. Látás – Wikipédia
A szemlencse domborulatát, és ezáltal a szem fókusztávolságát aszerint változtatja, hogy közeli vagy távoli tárgyra összpontosítunk akkomodáció.
A csökkent látásélességet nevezzük kétféle fotoreceptort tartalmaz, pálcikákat és csapokat, melyek különböző intenzitású fényingerekhez adaptálódnak. A retinán a receptorok átlagos sűrűsége: A retina az emberi szervezet leginkább oxigénigényes szövete.
Mi okozhat látászavart?
Kahánné ; Sekuler és 75 Pálcikák A pálcikák a szürkületben vagy sötétben való, ún. A spektrumról akromatikus érzet keletkezik, vagyis sötétben nem látunk színeket, csak szürkét, feketét, továbbá nem látunk élesen sem.
Periferiális látásunk is a pálcikák működésétől függ. Az emberi szemben körülbelül millió pálcika van.
Mi okozhat látászavart? Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus A látászavar számos okkal magyarázható: lehet egyszerű látásromlás, de okozhatja akár daganatos megbetegedés is, ezért érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, ha panasza van. A látászavarok alapvetően két típusra oszthatóak: az ok a szemben van, az ok a központi idegrendszer betegségével hozható összefüggésbe.
A pálcika fényérzékeny pigmentje a rodopszin, mely már egy fotonra is reagál. Csapok A csapok a világoshoz adaptálódtak, ez az ún. A csapok a világosságra csak kismértékben, sokkal inkább a hullámhosszra érzékenyek, vagyis az általuk felvett ingerek a spektrumról kromatikus érzetet keltenek a szemlélőben.
Mi okozhat látászavart?
Egyszerűbben: a csapok segítségével érzékeljük a színeket, feltéve, hogy a megvilágítás elegendő. Az emberi szemben körülbelül 8 millió csap van.
A retina csapjai háromfélék lehetnek, mindegyik különböző abszorpciós elnyelő képességű jodopszint, vagyis fényérzékeny pigmentet tartalmaz ld. Az éleslátás is teljesen a csapok működéséhez kötött: az éleslátáshoz és a színlátáshoz viszonylag sok fényre van szükségünk! A túlságosan sok A csapok és pálcikák működésének felcserélődéséhez egy bizonyos időre akár több percre van szükség.
A világosra történő adaptálódás gyorsabban megy végbe, mint a sötétre történő. A sárga festékanyag a lutein, ez védi a szemet a rövid hullámú UV sugaraktól.
Bővebben: Elsődleges látókéregventrális rendszer és dorzális rendszer Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg. A látómező itt kis darabkákra van felszabdalva érző mezőmelyekben a sejtek lokális elemi tulajdonságok meglétét keresik: például különböző dőlésű vonalkákat, színeket. Az elsődleges látókéregből az információ két nagy pályán továbbítódik. A ventrális pálya a tárgyak azonosítását végzi. A másik nagy pálya a dorzális pályaamely a tárgyak helyét azonosítja, és a tárgyakhoz kapcsolódó viselkedést irányítja.
A sárgafolt középső része a látógödör fovea centraliskörülbelül a pupillával szemben. A fovea az éleslátás látás az agy melyik része, ez kizárólag csapokat tartalmaz.
Ezen a kicsiny területen minden egyes csapnak közvetlen, önálló ideg-összeköttetése van a látóközponttal.
A retinán a sárgafolttól távolodva, a csapok aránya egyre csökken és növekszik a látás az agy melyik része, a széleken már csak pálcikák vannak. A mintegy millió fotoreceptor ingerületeit egy millió látóideg vezeti el, de kevesebb csaphoz tartozik egy-egy látóideg: a sárgafolt minden csapjából egy-egy látóideg vezet el.
Rostjai a retina stratum ganglionare rétegében található nagy bipoláris idegsejtek axonjai.
Az információ továbbítása szempontjából előnyösebb, ha csak kevés receptorhoz tartozik látóideg, mert így közvetlenebb az összeköttetése az aggyal.
A retina szélei felé haladva, ahogy a pálcikák aránya növekszik, úgy jut egyre több receptor egy látóidegre.
Látóidegpályák A látóidegek köteget alkotva, a vakfolton papilla nervi optici lépnek ki a szemgolyóból és haladnak az agy felé. A vakfolt alatt nincsenek receptorok, ezért itt, ezen a ponton nem látunk. Tapasztalatból tudjuk, hogy ez nem zavar bennünket, részben mert a két szemmel való látás korrigál, másrészt a szem állandó, látási közlemény független, apró rezgéseket végez, akkor is ha egy pontra szegezzük a tekintetünket, ennek következtében a látvány egyes ingerei a retinának mindig más-más pontjaira esnek.
Agyi látóközpont A látóideg rostjai az agyban két fő központba futnak be: egy részük az agytörzsnek arra a területére, mely a kezdetlegesebb fejlődési szintű és az alacsonyabb rendű gerincesekre jellemző.
Más részük —az embernél ezek alkotják a nagyobb hányadot—, a nagyféltekék látókérgével tartanak kapcsolatot.
A látás és az agy kapcsolata
A két szemből érkező edzheti a látását egy része a saját oldalának megfelelő agyféltekébe érkezik, más része viszont az ellenkező oldalra. Így a látókéreg mindkét fele mindkét szemből kap információkat. Az ember a szemével néz és az agyával lát Felhasznált és ajánlott irodalom:.
