Navigációs menü

Aki visszatért a látásra, 1 Reply to “Aki visszatért látás nad Bogdanova”

Megállapodás szerint a tudományos vizsgálatok alapját olyan jelenségek képezik, amelyek egymástól függetlenül, tértől és időtől függetlenül is megismételhetők vagy megismétlődnek pl. Az NDE esetek egészére nézve ezen definíciók teljesülnek. Másrészt a halálközeli élmények vizsgálata nagyon korlátozott, mivel kísérletes úton nem idézhetők elő, számos morális, etikai megfontolás és józan emberi belátás miatt.

Ennek ellenére a "visszatért" személyek beszámolóinak tudományos igényű gyűjtése és elemzése folyamatos vizsgálatok tárgya és jelenleg a főbb pszichológiai és neuropszichológiai iskolák többsége elfogadja a jelenség létezését, szemléletük különbözőségei miatt azonban más és más interpretációkkal találkozhatunk.

Elisabeth Kübler Ross — és Carl Gustav Jung — munkássága legalább annyira meghatározó volt, mint Moody alapvetően figyelemfelkeltő és népszerűsítő munkássága.

csökkent látás 30-mal szemkezelés mágnesekkel

A jelenségkör története azonban sokkal régebbi, mint amióta a nyugati világ tudatában él. Ezen leírások legfontosabb érdekessége az, hogy számos elemükben megegyeznek a "modern" kori NDE-beszámolók elemeivel.

Számos személy esete vált híressé az angolszász nyelvterületen, akik más szempontból "ismeretlen", hétköznapi emberek voltak lettek volna. Ami a jelenség alapos vizsgálatát elindította, hogy felfigyeltek arra, hogy a klinikai halál állapotából visszatérő személyek nagyban hasonló tapasztalatokról számolnak be korra, nemre, vallási-világnézeti beállítódásra tekintet nélkül.

A beszámolók az alábbi állandó elemekből építkeznek kivételek mindig akadhatnak : 1. Tiszta tudat, szikrázóan éles érzékelés, "anyagtalan test" állapot, lebegés, esetleg időnélküliség érzete. Vallástól függően értelmezik személyét vagy egyszerűen egy "sugárzó szeretetű" lény jelenlétéről számolnak be.

Hieronymus Boschnak létezik egy gyakran idézett képe, amire jól illik ez a leírás. Raymond Moody: Élet az élet után Life after life c. A halál állapotának felismerése.

Aki visszatért látás nad Bogdanova

Boldogság és nyugalom. Testenkívüliség élménye, a lélek a halott test felett lebeg. Egy csatornában való elmerülés, nagy sebességgel való zuhanás egy fényes kijárat felé, amelynek a végén egy csodálatos kert ragyog. Halott rokonok és más szellemi lények jönnek az elhunyt szellemét üdvözölni. Az énérzet megváltozása, feloldódás a szeretettel teli fényben, "fénylénnyé" válás.

Az életfilm panorámaszerűen lepereg az elhunyt előtt, esetenként kérdéseket intéz a fény az elhunythoz. Az elhunyt elér egy határt, amit az élet és halál mezsgyéjeként fogalmaz meg.

Kellemetlen visszatérés a testbe, valami visszahúzza a lelket a testbe. Felébredés és fájdalom, hideg érzete, s amennyiben az emlék megmarad aki visszatért a látásra eseményről, azzal a "visszatért" nehezen tud mit kezdeni.

Halálközeli élmény

Megjegyzendő, hogy személyenként a tapasztalatok köre az egyes szinteken tágulhat-szűkülhet, látássérült fizioterápia részek kimaradhatnak a memóriákból.

Ennek ellenére jellemzően a történet általános váza hasonló. Többlet tapasztalatok, a szeretet motívuma[ szerkesztés ] A halál közeli élményekről szóló beszámolók egyik legfontosabb és állandóan visszatérő motívuma egy határtalan szeretettől áradó isteni lény jelenléte, akinek jelenlétében olyan szeretetet élnek meg az érintett személyek, ami nem írható le pusztán az eufória szóval, nem azonos az orgazmus során tapasztalt átéléssel sem.

Ez az egyik legfontosabb többlet tapasztalat, ami hiányzik a hallucinogén drogok és az endogén opioidok ingerléséből vagy akár a központi idegrendszer területeinek károsodásából, epilepsziás gócokból vagy közvetlen kontakt elektródás ingerléséből következő eufória vagy moria érzetéből is. Egy másik fontos jelenség, hogy az "életfilm" értékelése morális és etikai szempontok szerint életepizódonként ha a személy eljut ebbe a stádiumba és az egyébként erkölcsileg az átlagnál nem fejlettebb személyek is olyan erkölcsi tapasztalatokkal gazdagodnak, amelyek szinte idegenek az élő személyiségtől, de mégis helyes felismeréseket hordoznak magukban ha konkrétumokra a személy egyáltalán vissza tud emlékezni.

Egy másik érdekes jelenség, hogy a személyek tapasztalatai nincsenek tele a hallucinatív tapasztalatokra jellemző félelmetes aki visszatért a látásra vagy éppen élénk érzéki tartalmakkal.

Az átéltek sem irracionálisak, csak nem felelnek meg a mindennapi világunkban tapasztaltaknak, ugyanakkor bírnak belső logikával.

Érdekes, hogy az akusztikus, illetve a kombináltan akusztiko-vizuális hallucinációkban előforduló alakokkal ellentétben a "fénylény" és az "elhunytak szellemei" mindig telepatikusan érintkeznek a klinikai halál állapotába jutott személlyel, amit azok észlelnek és beszámolójukban gyakran hangsúlyozzák is ennek különösségét. Az öngyilkosságot elkövetett személyek egyáltalán nem élnek át kellemes érzéseket a halálközeli élmények észlelése során, bár a testenkívüliség érzése megmarad.

Ezek az emberek arról számolnak be, hogy először nem értették, miért vannak tudatuknál, majd frusztrációt éreztek és tehetetlenséget, mert nem tudtak kapcsolatba lépni az élőkkel.

Más beszámolók arról emlékeznek meg, hogy az öngyilkosok lelkei a bardó állapotában maradnak a Földön, s nem tudnak szabadulni tettük következményeitől.

Néhány jó látás 45 év után arról számolt be, hogy ezek a lelkek hiábavalóan esedeznek bocsánatért még élő hozzátartozóiktól és eközben pokolian szenvednek tettük etikai súlyától. Azok a személyek, akik sokáig voltak mély kóma vagy klinikai halál állapotában, ritkán azt is elmondták, hogy az életükben az életkorral összefüggő rossz látás szenvedő személyek szellemei esetében is hasonlókat tapasztaltak.

A jelenség függése kortól, nemtől, kultúrától[ szerkesztés ] A tapasztalatok szerint a halálközeli élmények ugyanolyan gyakran érintenek ateistákat, vallásos keresztényeket, muzulmánokat, buddhistákat vagy bárki mást, teljesen függetlenül nemtől, kortól, hittől és világnézettől vagy attól a kortól, amelyben a személy él.

Az viszont megfigyelhető, hogy az élmény elmondási módját, a beszámoló értékelését sokban befolyásolhatja az adott személy környezetének világnézete és belső elgondolása a világról. A "fénylény" említése JézuskéntMohamedkétBuddhakéntIstenként vagy egyszerűen fényt sugárzó szellemként egyaránt megjelenik a leírásokban. Elméletek a jelenség magyarázatára[ szerkesztés ] Organikus magyarázatok[ szerkesztés ] A hivatalos tudomány az anyag létét tekinti elsődlegesnek és alapfeltevésként elveti minden elsődleges szellemi létezését.

A tudomány világfelfogása miatt a halálközeli élmények kutatása az adatgyűjtésre, az agy működésének vizsgálata és pszichológiai elméletalkotásokra terjed ki. Lásd még: a neuroteológia c. Ellenben olyan esetek nem ismertek, amikor a jelenség az ismert rendben és belső logika szerint ismétlődött volna meg. Eszerint a temporális lebeny keringési, epileptikus érintettsége során tapasztalható néhány eleme a jelenségnek, de kompletten nem ismétlődik meg. Eufória a temporális és frontális lebeny sérülések során is előfordul, azonban ez a jelenség nem jár egy "szellemi lény" érzetével, nem rendelkezik ilyen aspektussal.

Szintén a temporális lebeny és a hippokampusz aktiválásával akár gyerekkori emlékképek is aki visszatért a látásra, ebben az esetben azonban nehezen magyarázható anatómiai, topográfiai okokkal, hogy miért pereg az "életfilm" a beszámolókban kronologikus sorrendben, amikor jelenleg nem ismert kronologikus memória-rendszer agyi anatómiai alapja, hanem fogalmi, kategoriális memória csoportokat ismerünk.

A harcművészetek hatása a látásra Fantomas visszatér - Aki maga is visszatért a látásra Igaz, nem fehér lovon. És ő aztán végképp nem sztereotip. Ma lenne százéves Ottrubay Melinda, aki prima ballerina assolutából lett lázadó, kellékfeleség helyett pedig megfontolt, racionális és lenyűgöző elkötelezettségű vagyonkezelő. Csepelyi Adrienn írása. Édesanyja íratta be tánciskolába, az egészséges testmozgás érdekében nyolcéves korában, s csakhamar kiderült: Melindának nemcsak kedve, de tehetsége is van a tánchoz.

A temporális epilepsziákban és kísérletes-kuratív műtétek elektromos gócingerlése során vallásos rajongás és miszticisztikus érzetek és vonzódás az ilyen irányú témák iránt is megjelenhetnek. Biokémiai elméletek[ szerkesztés ] Meszkalin molekula.

Ismert, hogy főként a hallucinogénekmint a psilocibin, meszkalin képesek előidézni komplett, valóságosnak megélt "trip"-eket, utazásokat, amelyekben gyakran megjelennek különös lények, élénk színek és formák. Ezeket a szereket az azték papok és a szibériai sámánok a túlvilággal való kapcsolatteremtés, jóslás miatt alkalmazták is évezredeken át. A hatás alapja az agy saját receptorrendszerében kereshető, amely valószínűleg a belső szerotoninerg és opioid rendszerre ssb jövőképe közvetlenül, de a pontos neuroendokrinológiai hatás jelenleg is kutatások tárgyát képezi.

A komplett eseménysort kiváltani azonban pszilocibinnel vagy meszkalinnal se tudták, ugyanakkor néhányan beszámoltak újjászületés-élményekről, kozmikus egységélményről és testenkívüliségről. Agyi előprogramozottság[ szerkesztés ] Eszerint a magasabb rendű állatokban egy olyan "előre programozott" rendszer alakult volna ki, amely a végső krízishelyzetbe jutott egyedek tudatát foglalta volna le az euforikus, megnyugtató hallucinációkkalegyfajta elhárítási reakcióként.

A magyarázat gyenge pontja az, hogy nem érthető, miért alakult volna ki az evolúció során egy olyan komplett "hallucinációsorozat" az élőlényekben, ami az állat halálának perceiben történne az adott egyed tudatában. Nem érthető, mi lenne egy ilyen rendszernek az evolúciós haszna, amikor az állat evolúciós értelemben már elveszőben van a faj számára.

Agyi anoxia, hypoxia, laktátacidózis, glutamátfelszaporodás[ szerkesztés ] Ezek az elméletek aki visszatért a látásra építenek, hogy az agy metabolikus zavara és az ebből következő strukturális változások kapcsán megindul a tudati rendszerek dezorganizációja, s a tudatvesztést követő eszméletlenség helyett a REM-alváshoz némiképp hasonló, de rendezetlen tudati aktivitás jönne létre az egyed halálakor.

Eszerint a haldokló idegsejtek, mintegy stresszreakcióként kiszabaduló neurotranszmitterei elárasztanák a testet, s ez vezetne a tudat e különös állapotához.

Aki visszatért a látásra Overview: Philippians a látás hatása a pszichére Nem lehet-e, hogy a különféle túlvilág-képek maguk is halálközeli élményekből származnak, vagy legalábbis ez a fő forrásuk?

Az elméletnek ellentmondani látszik, miszerint a halál bekövetkeztének legbiztosabb indikátora éppen az EEG -n tapasztalható elektromos csend, az idegsejtek paralízise. Elhárító automatizmusok[ szerkesztés ] Ezek az elméletek elsősorban arra a freudista elgondolásra építenek, miszerint az emberi psziché a halál tényét nem képes elfogadni, s különböző euforikus képekbe, a halott rokonokkal való találkozások képzetéhez kapaszkodik. A neuroendokrin elképzelések szerint ilyenkor szabadulna fel nagy mennyiségű ópiát és saját cannabinoid-anyag.

A behaviorista felfogás szerint az egyén az élete során tanult kulturális mintázatok szerint képzeli el a halált, s ez az elnyomott "halálképzet" aktivizálódik a kritikus pillanatokban.

Emberek, akik visszatértek a látásra

A halálközeli élményekben valóban fellelhetők a vallási világnézeti hatások főként abban, ahogy a "fénylényt" nevezik, illetve milyen névvel illetik. Azonban elgondolkodtató, s erősen a behaviorista felfogás ellen szól az eseménysor nagymértékű kulturális függetlensége.

A születés újraélése[ szerkesztés ] Eszerint az emberi aki visszatért a látásra legelső, rendkívül durva tapasztalata, a születés olyan mélyen ivódik be az elmébe, hogy az élet utolsó, a születéssel éppen ellentétes folyamatában megismétlődne a születés "csatorna élménye", s ez magyarázná az alagútélmény megélését. A magyarázatban elsősorban az a bökkenő, hogy az alagúton való áthaladás után sosem számoltak be a születés képeiről, holott regresszív hipnózisokban ez az élmény előhívható, valamint a csatorna hossza, tágassága és a hihetetlen sebesség, amiről beszámolnak, sem igen emlékeztet a szülőcsatornában megélt tapasztalatokra.

Ennek az elméletnek az egyik szószólója a magyar származású Dr. Feldmár András. Vallási és filozófiai magyarázatok[ szerkesztés ] "Lét: az öröklét általunk ismert része. A részleteket illetően azonban nagy eltérések is megfigyelhetők vallásonként, filozófiánként.

Egyiptomi vallás[ szerkesztés ] Részlet a Halottak könyve Ani papirusza.

látvány, mint a kígyók tranexam gyenge látással

Az egyiptomi irodalom egyik legjelentősebb irodalmi műve, a Halottak könyve kifejezetten a halottak útjával foglalkozik. A szövegek elmondják, mit kell tudnia az elhunyt lelkének, hogy a rá leselkedő veszélyeket elkerülje és a szív végső megmérettetésén ne bizonyuljon bűnösnek, hogyan beszéljen isteneihez és mit mondjon. Érdekes a párhuzam a Tibeti Halottaskönyvvel, ami évvel később íródott és szintén intelmeket tartalmaz az elhunyt számára.

Maxley hogyan lehet helyreállítani a látást miért mínusz a látás

A buddhista hit elgondolásai[ szerkesztés ] Buddhát életében nem tekintették istennek, hanem olyan személynek, aki elérte azt az erkölcsi, szellemi tisztaságot, hogy egyesülni tudott a Világmindenség Egyazonos lelkével A buddhista hitrendszer világképének szerves és beágyazott részét képezi a test elhagyása és az ezzel együtt járó testenkívüliség megélése, az átmeneti, szűkebb értelemben vett bardo állapot.

A kifejezés azért szerepel dőlt betűvel, mert a tibeti buddhista hit szerint a lélek különböző verzióit nevezik bardóknak, így a halál és a "túlvilág" mezsgyéjén található létállapot csak egyike a számos bardónak. Az alábbiakban a bardót ebben az értelemben látjuk leírva.

Aki maga is visszatért a látásra

Bardo az alvás, a meditáció, a megvilágosodás állapota is. Ezért mai szóval leginkább "tudatállapot" kifejezéssel fordíthatnánk, kiterjesztve a szó értelmét annak transzcendentális lehetőségeire is. A buddhista világmagyarázat szerint a tudat a testet csak magára ölti, s az újjászületések sorozatában fejlődve újra és újra születések, majd halálok sorozatán át fejlődik, ameddig el nem éri a szellemi magasság egy olyan fokát, amikor elérve a nirvánátmegszabadul az anyagi világ körforgásától.

Lényegében a nirvánát nem a teljes szellemi üresség, tartalomnélküliség állapotaként értelmezik, hanem egy olyan állapotként, amikor a szellem egyesül az egységgel, a világmindenséggel. Az üresség arra vonatkozik, hogy ezt akkor képes megtenni a szellem, amikor minden földi kötődését, vágyát és egóját legyőzte. A Tibeti halottaskönyv a tárgy szempontjából még érdekesebb részleteket közöl.

A könyvet a frissen elhunytak és a még élők tanítása végett írták, hasonló szándékkal, mint az egyiptomi rokon írást. Az elhunyt temetésén részleteket olvasnak fel belőle, mivel hitük szerint az elhunyt tudata jelen van a szertartáson és ezzel igyekeznek útmutatásokat adni neki.

A könyv ezenfelül útmutatást ad az életben maradt rokonok és hozzátartozók számára is. Tibetben ismert egy fogalom, a delok. Delokon azt a személyt értik, aki visszatért a halálból és erről be tud később számolni. Ezek a tetszhalott emberek megjárták a tibeti buddhista túlvilág egy aki visszatért a látásra állomását, a bardot, majd visszatérnek tetszhalott állapotukból.

a látás helyreállítása akupresszúrával látási és fejproblémák

A tibeti buddhista mesterek közül sok megjárta állítólag ezt a köztes létet. Mennybeli, pokoli és más helyekre látogatnak ebben az állapotukban, gyakran kísérővel együtt megtéve az utat. A mai beszámolók között is számos akad, ahol "kísérő szellemeket" kaptak a halált megjártak útitársul, aki végig segítette őket. Ezt követően, akárcsak a jelenkori beszámolók szerint, a delokot visszaparancsolják a testébe vagy választás elé állítják, s megbízzák azzal, hogy számoljon be az útravalóul kapott tanításokról, bölcsességekről és a megtapasztaltakról az élőknek.

Ilyen bardot aláhúzott leveleket ember volt Dawa Drolma láma, aki 16 éves korában került ebbe az állapotba, majd visszatérve minden ott tapasztaltat lejegyzett, s könyvének az Utazás a halálon túli birodalmakba címet adta. Arról számolt be, hogy akárcsak aki visszatért a látásra után Rövidlátás egy szemmelegy nagy jógi leszállt a pokolba, hogy felszabadítsa az ott lévő lényeket.

A Tibeti halottaskönyv így ír a halál fázisairól: 1. A halálközeli élmények többsége a test elhagyásával kezdődik. A halott észleli, hallja és látja a környezetet és halott testét és hallja az ott lévők gondolatait és imáit, esetleg aki visszatért a látásra mesterekkel ebben az állapotban is képes kommunikálni. A "létesülés bardojában" a halottak megpróbálnak kapcsolatba lépni az élőkkel és a tárgyakkal, de nem képesek kommunikálni velük vagy akárcsak megmozdítani a tárgyakat. Ebben az állapotban semmi se fáj testi értelemben, a gondolkodás és a közlekedés a gondolat sebességénél fogva pillanatok alatt, elképesztő pontossággal történik.

A haldokló találkozik egy rendkívül fényes, tiszta szellemlénnyel, amiben magára ismer. Az elhunyt találkozik más szellemekkel is, akik szintén a bardoban találkoznak vagy azon aki visszatért a látásra. A halott áttekinti elmúlt életének eseményeit. Elér egy határt, ahonnan vagy visszatér az életbe, vagy végképp meghal aki visszatért a látásra értelemben.

szemműtét alsó myopia esetén gallérzónás masszázs csökkent látással

Kellemetlen és kényszerű visszatérés a földi életbe, valamely bevégezetlen feladat miatt. A keresztény hit elgondolásai[ szerkesztés ] Bővebben: Túlvilág A katolikus keresztény felfogás vázlata a lelkek válogatását illetően tetteik jellegétől és aki visszatért a látásra függően A keresztény hit szerint az emberek egy életet élnek, majd haláluk után a feltámadás során fizikai valójukból kel ki az összes valaha elhunyt a sírokból, hogy megítéltessék. Jézussal és Máriával vagy Illéssel kapcsolatban viszont azt írja Bibliahogy közvetlenül jutottak Isten színe elé.

Jézus feltámadása előtt 3 napra a pokolba is leszállt a Könyvek Könyve szerint, majd újra megjelent fizikai valójában, bár az Írás szerint alakja aki visszatért a látásra eltért kissé a korábbitól.

  • Aki visszatért látás nad Bogdanova
  • Emberek, akik visszatértek a látásra

Érdekes, hogy annak ellenére, hogy a keresztény vallás a lelkek eljövendő feltámadását hirdeti, a keresztény világban elterjedt az a nem hivatalos vélekedés, hogy az elhunyt családtagok, az égből figyelik az élő hozzátartozókat. Nem elhanyagolható a hivatalos keresztény vallás szövegei szerint problematikus szellemek, kísértetek létezése, valamint a katolikus vallásban is jól ismert ördögűzés, ami számos más vallásban is megtalálható.

A keresztény hit legfontosabb alapja mégis az attól való félelem, hogy a rossz életet élő személyek a pokolbaa "megigazultak" a mennyországba kerülnek.

A Katolikus egyház hivatalos tanítása a halál utáni életről[ szerkesztés ] Az ember halál utáni sorsát a Katolikus dogmatika az eszkatológia tárgyköre alatt tárgyalja.

látás a szemműtét után A szúfi látás-helyreállítási technikák

A hivatalos katolikus tanítás közbeeső és végső eszkatológiáról beszél. Közbeeső eszkatológia: Az egyén halálától Krisztus második eljövetele, más szóval a világvége közti állapot. Végső eszkatológia: Krisztus második eljövetelével valósul meg, a világ végén. A katolikus tanítás a külön ítéletet követő 3-féle létállapotról beszél: 1. Meg kell tehát jegyezni, hogy mindhárom esetben állapotról, és nem helyről van szó.

Mint azt már fentebb is láthattuk, Jézus a paradicsomot ígéri meg a bűnbánó latornak, mely kifejezés jelen esetben azonos a mennyországgal, vagyis, Isten és az üdvözültek szférájával.